A vállalás szerint az állami és meghatározott értékhatár feletti tulajdon-átruházási és opciós szerződések online, nyilvános rendszerben lennének elérhetők.
Az állami és meghatározott értékhatár feletti magántulajdon-átruházási és opciós szerződéseket online elérhetővé tesszük a Nemzeti Szerződéstárban.
A zöld pontok olyan forrásolt hírekhez kapcsolódnak, amelyek az ígéret teljesülése felé mutatnak. A piros pontok olyan hírekhez, amelyek kockázatot, visszalépést vagy ellentmondást jeleznek. Bizonytalan kapcsolásnál nincs pontadás.
A cikk Magyar Péter nyilatkozatát tartalmazza, amelyben vizsgálatot ígér Szijjártó Péter BYD-ügyben hozott döntései miatt, különösen az állami támogatások és beruházások kapcsán. Emellett Magyar Péter az új köztársasági elnök személyével kapcsolatos elveket is megfogalmazza.
Magyar Péter vizsgálatot ígér az állami támogatások, engedélyek és beruházások átláthatóságának feltárására, ami összefügg az átláthatóság növelésével, bár konkrétan a Nemzeti Szerződéstárra nem tér ki.
Fel fogják tárni az óriásvállalatoknak nyújtott valamennyi támogatás, adókedvezmény, gyorsított engedély, környezetvédelmi kivétel és közpénzből finanszírozott beruházás történetét.
A cikk a parlamenti felszólalásról szól, amelyben Hende Máté méltatja Molnár Áron és Papp Gergely munkáját az NKA-s támogatások átláthatóságával kapcsolatban, kiemelve a támogatások részleteinek törvényi kötelezettség szerinti nyilvánosságra hozatalát.
A cikk az NKA-s támogatások átláthatóságával kapcsolatos problémákat tárgyalja, ami összefügg a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával, hiszen mindkettő az állami támogatások és szerződések átláthatóságát célozza.
volt egy olyan, összesen 17 milliárd forintos NKA-s kifizetés, amelynek részleteit – a támogatottak és a döntéshozó testületet alkotók nevét – nem tették közzé az NKA honlapján, holott ez törvényi kötelezettség lett volna.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése pozitívan értékeli a magyarországi változásokat, különösen a vagyonnyilatkozati rendszer és civil szervezetek működésének reformját, ugyanakkor további átláthatósági és intézményi garanciák erősítését javasolja. A jelentés fontos iránymutatást adhat a Tisza-kormány számára az igazságszolgáltatás és állami működés átláthatóságának javításában.
A cikk említi az állami működés átláthatóságának erősítését és a vagyonnyilatkozati rendszer reformját, ami összefügg a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával, így a cikk pozitív irányba mutat az átláthatóság növelése felé.
A jelentés elismeri az elmúlt hónapokban végrehajtott egyes intézkedéseket, köztük a vagyonnyilatkozati rendszer reformját... amelyek korábbi ajánlásokra reagálnak, és hozzájárulhatnak a Magyarország és az Európai Unió közötti bizalom helyreállításához.
A cikk arról számol be, hogy Magyar Péter miniszterelnök szerint a korábbi, Balásy Gyula cégével kötött szerződések túlárazottak voltak az augusztus 20-i tűzijáték kapcsán, és a Tisza most ennek töredékéből szervezi meg az eseményt.
A cikk szerint a korábbi túlárazott szerződések helyett a Tisza olcsóbban szervezi meg az eseményt, ami utalhat a szerződések átláthatóbbá tételére, így részben kapcsolódik a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságához.
Magyar Péter szerint túlárazott szerződéseket kötöttek a Balásy-féle Lounge-csoporttal. A Tisza most ennek a töredékéből, 4,3 milliárd forint körüli összegből szervezi meg az ünnepséget.
A cikk a Tisza Párt frakciójának kiállását mutatja be Kátai-Németh Vilmos miniszter mellett, aki az átláthatóság ügyét hangsúlyozza, és akit Ábrahám Róbert gúnyolt. A miniszter az átláthatóság fontosságát emeli ki, de a cikk nem részletezi konkrét intézkedések megvalósulását.
A miniszter kiemeli az átláthatóság fontosságát, ami összefügg a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával, de a cikk nem említ konkrét lépéseket vagy eredményeket.
Kátai-Németh Vilmos fontos ügyének nevezte az átláthatóságot.
A cikkben Magyar Péter miniszterelnök és más kormánytagok reagálnak egy fideszes influenszer sértő megjegyzéseire Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszterrel kapcsolatban. A miniszterelnök kiáll a miniszter mellett, hangsúlyozva az emberség fontosságát és a fogyatékosság elleni gúnyolódás elutasítását.
A cikkben említett átláthatóságért felelős miniszter védelme és a miniszterelnök kiállása az átláthatóság mellett pozitív jelzés lehet a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára vonatkozó ígéret irányába.
„Tényleg nem akarok szemétkedni, de van az a vicsorgó vak ember. Én még olyan rosszindulatú embert nem láttam, de komolyan. Az átláthatóságért felel, igen.”
Magyar Péter a Redditen tartott kérdezz-felelek során több témában válaszolt, többek között megemlítette, hogy használni fogják az Ígéretfigyelő.hu oldalt, és ígéretet tett arra, hogy bemutatja irodája falán lévő 63 tételes listát. A beszélgetés során nem esett szó konkrétan a TISZA párt által vállalt ígéretek teljesítéséről.
Magyar Péter ígéretet tett arra, hogy bemutatja a 63 tételes listát, ami a nyilvánosságra hozatal irányába mutat, így részben kapcsolódhat a nyilvánosság növeléséhez.
Egy másik redditező azt kérte Magyartól, hogy hozzon nyilvánosságra pár pontot abból az irodája falán lévő 63 tételes listából, amit elmondása szerint azért függesztett ki, hogy ne szálljon felébe a hatalom. Mivel már sokan kérték ezt tőle, azt ígérte, hogy be fogja mutatni a listát.
Ruff Bálint miniszter a kormányzati korrupcióról és gazdasági visszaélésekről beszél, amelyek az Orbán-rendszer alatt történtek. Kiemelte, hogy a kormányzás célja a bizonyos körök gazdagítása volt, és több esetben is említette a közpénzek eltérítését, valamint a stratégiai cégek eladásának problémáit. A beszélgetésben szó esett a Tisza frakciójáról és Magyar Péterről is, valamint a politikai struktúrák átalakításáról.
A cikkben Ruff Bálint említi, hogy a kormány titkolja, mire költ milliárdokat, és hogy a nyilvánosságra hozatal folyamatban van, ami összefügg a szerződések átláthatóságával.
„Anélkül, hogy megszegnék törvényeket” annyit elmondott, hogy azok nyolcvan százaléka „nem a haza védelmével kapcsolatos, vagy arról, hogy nemzetbiztonságilag miket kell tenni, hanem azzal, hogy hogyan lehet különböző, a sajtó által jól ismert cégeket olyan helyzetbe hozni, amikor ne kelljen beszámolnia arról a magyar kormánynak, hogy mennyi pénzt költ el bizonyos embereknek a gazdagodására”.
A parlament elfogadott egy javaslatot, amely egy bizottság felállítását írja elő a titkosszolgálati iratok felülvizsgálatára, nyilvánosság bevonásával és tájékoztatással. A bizottság tagjai között civilek és nemzetbiztonsági szakértők is vannak, és a nyilvánosságot is tájékoztatni fogják az eredményekről.
A cikkben szereplő javaslat a nyilvánosság bevonását és tájékoztatását célozza a titkosszolgálati iratok felülvizsgálatában, ami összhangban áll a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával kapcsolatos átláthatósági vállalással.
Az indoklás alapján a felülvizsgálatba a nyilvánosságot, kiváltképpen az e tárgykörrel foglalkozó, tudományos kutatásokat végző szakembereket is be kell vonni. ... illetve erről a nyilvánosságot is tájékoztassa.
A cikk a NAV elnöki pozíciójának betöltésével kapcsolatos bizonytalanságokat és a nyilvános pályázat kiírásának tervét tárgyalja, valamint a kormányzati kommunikációban tapasztalható ellentmondásokat és a politikai befolyástól mentes szakmai működésre való törekvést említi.
A cikkben szerepel, hogy a NAV elnöki pozíciójára nyilvános pályázatot írnak ki, ami a teljes átláthatóságot és a politikai befolyástól mentes szakmai működést szolgálja, így részben támogatja a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságának elvét az átláthatóság jegyében.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöki pozíciójára nyilvános pályázatot írunk ki - jelentette be. A döntés hivatalos indoklása alapján a változtatással a teljes átláthatóságot szeretnék biztosítani, valamint azt, hogy az adóhatóság valamennyi területe kizárólag szakmai alapon és a politikai befolyástól mentesen működhessen.
Magyar Péter kormánya elfogadott egy határozatot, amely előírja a rendszerváltás előtti iratok teljes körű átadását és feltárását a közlevéltárak számára, valamint a kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálatát.
A határozat a köziratok és levéltári anyagok átlátható kezelését és jogszabályi felülvizsgálatát írja elő, ami összhangban áll az átláthatóság növelésével.
A határozat emellett előírja a köziratokra, a közlevéltárakra és a magánlevéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát, amelynek előkészítési határideje 2026. október 31.
A cikkben Magyar Péter több témában nyilatkozik, többek között a gyermekvédelem alá visszahelyezendő javítóintézetekről, a pápalátogatás előkészítéséről, valamint az iskolakezdési támogatásról. A gyermekvédelemhez kapcsolódóan említi, hogy a szabályok változni fognak, és az intézményeket vissza fogják helyezni a gyermekvédelem alá. A pápalátogatás előkészítése elindult, de nincs még konkrét időpont.
A cikk említi az átláthatóságot és a nyilatkozati szabályok lazítását az állami szektorban, ami részben kapcsolódhat a szerződések nyilvánosságához, de nem egyértelmű a konkrét kötelező online nyilvánosságra vonatkozóan.
A kórházak viszont vissza fognak kerülni állami fenntartásba és utána majd a nyilatkozati szabályok minden kórházra vonatkozni fognak – sokkal lazább nyilatkozati rend lesz.
Magyar Péter a fenntartható költségvetés fontosságát hangsúlyozza, és az iskolakezdési támogatás bevezetéséről beszél. Kitért a gyermekvédelemmel kapcsolatos intézményi átalakításokra, valamint a kórházak állami fenntartásba vételére és az átláthatóság javítására. A cikkben szó esik a költségvetési tervezetről, a szociális juttatások feltételéről, valamint a kormányzati átláthatóság és pénzügyi ellenőrzés kérdéseiről.
A cikk említi, hogy a kórházak visszakerülnek állami fenntartásba, és utána a nyilatkozati szabályok minden kórházra vonatkozni fognak, ami az átláthatóság javulását jelzi.
A kórházak viszont vissza fognak kerülni állami fenntartásba és utána majd a nyilatkozati szabályok minden kórházra vonatkozni fognak – sokkal lazább nyilatkozati rend lesz.
A cikkben Magyar Péter miniszterelnök beszél a vízfogyasztás korlátozásáról, a kórházak állami fenntartásba vételéről, a gyermekvédelmi intézmények visszahelyezéséről a gyermekvédelem alá, valamint az iskolakezdési támogatásról. Emellett szó esik a kormányzati átláthatóságról és a költségvetési fegyelemről is.
Magyar Péter a kórházak állami fenntartásba vételéről beszél, és arról, hogy a nyilatkozati szabályok minden kórházra vonatkozni fognak, ami az átláthatóság javulását jelzi.
A kórházak viszont vissza fognak kerülni állami fenntartásba és utána majd a nyilatkozati szabályok minden kórházra vonatkozni fognak – sokkal lazább nyilatkozati rend lesz.
A cikkben Magyar Péter több témában nyilatkozik, többek között a képviselői mandátumkorlátozásról, a kórházak állami fenntartásba vételéről, az iskolakezdési támogatásról, a gyermekvédelemhez kapcsolódó intézmények helyzetéről, valamint a kormány átláthatósági és költségvetési terveiről.
A cikk említi, hogy a kórházak visszakerülnek állami fenntartásba, és utána a nyilatkozati szabályok minden kórházra vonatkozni fognak, ami az átláthatóság növelését jelzi.
A kórházak viszont vissza fognak kerülni állami fenntartásba és utána majd a nyilatkozati szabályok minden kórházra vonatkozni fognak – sokkal lazább nyilatkozati rend lesz.
A cikk beszámol a Tisza-kormány döntéséről, amely szerint 2026. október 22-én kezdik nyilvánosságra hozni a magyarországi ügynökaktákat, de a nyilvánosság nem jelent válogatás nélküli adatközlést, az érzékeny adatok védelme és anonimizálás biztosított. Emellett a kormány átláthatósági intézkedéseket is hozott a költségvetés átláthatóságának növelése érdekében.
A cikkben szerepel, hogy a kormány döntött az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról, ami az átláthatóság növelését szolgálja, bár a nyilvánosság nem válogatás nélküli, de ez a lépés összhangban van az átláthatóságot célzó ígéretekkel.
a kormány döntése alapján 2026. október 22-én hozzáférhetővé válhatnak az úgynevezett hatos karton és a mágnesszalagok nem minősített, leíró adatai... A nyilvánosság viszont nem válogatás nélküli adatközlést jelent
A cikk a Budapesti Közlekedési Központnál (BKK) feltárt súlyos visszaélésekről szól, különösen a klímaberendezések ellenőrzésének manipulálásáról és a munkaidő-elszámolásokkal kapcsolatos visszaélésekről. Szepesfalvy Anna, a fővárosi Fidesz frakcióvezetője a Tisza Pártot és a Podmaniczky Mozgalmat is felelősségvállalásra szólította fel a fővárosi cégek ellenőrzésében való részvételre, hangsúlyozva az átláthatóság és a felelősségvállalás fontosságát.
A cikkben Szepesfalvy Anna az átláthatóság fontosságát hangsúlyozza, és a Tisza Pártot a fővárosi cégek felügyeletében való részvételre szólítja fel, ami összefügg a szerződések nyilvánosságával és átláthatóságával.
A Tisza Párt és a Podmaniczky Mozgalom rendszeresen az átláthatóság fontosságát hangsúlyozza, miközben továbbra sem hajlandóak részt venni a fővárosi nagyvállalatok felügyelőbizottságainak munkájában.
A Tisza Párt négy parlamenti vizsgálóbizottság vezetőjét jelölte, köztük a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró bizottság élére Diószegi Juditot. A frakcióvezető bejelentette, hogy a párt minden képviselője benyújtotta vagyonnyilatkozatát, és a vagyonnyilatkozati rendszert szigorítani kívánják az átláthatóság érdekében. Emellett szó esett a gyűlöletkeltő politikai reklámok visszaszorításáról, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről, valamint a devizahiteles perek felfüggesztéséről.
A frakcióvezető bejelentette a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítását az átláthatóság érdekében, ami összhangban áll a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával kapcsolatos ígérettel.
Szigorítják a vagyonnyilatkozati rendszert, mert ezzel is szeretnék segíteni az átláthatóságot
A cikk bemutatja a Tisza-kormány által benyújtott törvénycsomagot, amely a közbeszerzési szabályokat és az összeférhetetlenségi előírásokat szigorítaná, bevezetné az átlátható gazdasági szereplő fogalmát, és erősítené a korrupcióellenes intézkedéseket a közbeszerzések területén.
A cikk említi, hogy a közbeszerzési dokumentumokat nyilvánosan, ingyenesen és teljes körűen elérhetővé kell tenni az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben, ami a szerződések átláthatóságát növeli, hasonlóan a Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságához.
az ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumokat az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer nyilvános, regisztráció nélkül elérhető felületén kellene közvetlenül, korlátlanul, teljeskörűen és ingyenesen hozzáférhetővé tennie.
A cikk arról számol be, hogy az egészségügyi miniszter törvénymódosítást nyújtott be az egyedi méltányossági gyógyszerkérelmek elbírálásának egységes állami kezelésére, a Batthyány-Strattmann László Alapítvány feladatainak átvételével a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által. A cél az átláthatóság és a betegek méltányos hozzáférésének erősítése.
A törvénymódosítás az egyedi méltányossági ügyek egységes állami elbírálását és átlátható döntéshozatali mechanizmusokat ígér, ami az átláthatóság növelését szolgálja.
Az egészségbiztosító szakmai apparátusa, átlátható döntéshozatali mechanizmusai, valamint az orvosszakmai és egészség-gazdaságtani szempontok következetesebb érvényesítése garanciát jelenthetnek arra, hogy a rendszer gyorsabban, igazságosabban és mindenekelőtt a betegek érdekeit szem előtt tartva működjön.
A cikk bemutatja, hogy Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt képviselője törvényjavaslatot nyújtott be az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának előkészítésére, amely összhangban áll Magyar Péter korábbi ígéretével az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról. A javaslat egy bizottság létrehozását célozza, amely segítené a minősített iratok felülvizsgálatát és a titkosítások feloldását.
A cikk részletesen ír a nyilvánosságra hozatal előkészítéséről és a minősített iratok felülvizsgálatáról, ami összhangban van a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára vonatkozó átláthatósági ígérettel, különösen az állami dokumentumok nyilvánosságra hozatalának elősegítésében.
Melléthei-Barna benyújtotta az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának előkészítéséről szóló törvényjavaslatot... A javaslat létrehozna egy 11 tagból álló Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot... A bizottság célja az 1990. február 14. előtt keletkezett minősített iratok „minősítésének feloldásához szükséges előzetes értékelés lefolytatása”... A minősítés alól feloldott dokumentumokat a szolgálatoknak azonnal át kell adnia az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának.
A cikkben Kuncze Gábor beszél Magyar Péterről, az új politikai vezetésről és a kormányzati átláthatóság kérdéseiről. Kiemeli, hogy Magyar Péter felismerte a politika megváltozott nyelvét, de hiányolja a konkrétumokat az ország problémáinak megoldására. Kuncze hangsúlyozza az átláthatóság fontosságát, különösen a magántőkealapok és közpénzek kezelésében, és türelmet kér az új kormánytól.
Kuncze Gábor a cikkben az átláthatóság fontosságát hangsúlyozza, különösen a magántőkealapok és közpénzek kezelésében, ami összefügg a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával.
Kuncze a beszélgetésben arra is kitért, hogy az elmúlt években olyan rendszer épült ki, amelyben közpénzekből létrejött vagyonelemek magánkézbe kerülhettek úgy, hogy a valódi tulajdonosok kiléte rejtve maradt. A volt belügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az idő kulcskérdés.
Az Országgyűlés sürgős tárgyalásba vette az uniós forrásokhoz való hozzáférést szabályozó törvényjavaslatot, amelyet a Tisza és a Mi Hazánk képviselői támogattak, míg a Fidesz és a KDNP frakció tagjai ellene szavaztak. A javaslat célja a korrupció elleni fellépés, a pénzügyi átláthatóság növelése, a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítása, valamint az uniós források hazahozatala és felhasználása.
A javaslat az átláthatóság növelését célozza, többek között a közadatok nyilvánosságának megerősítésével, ami összhangban áll a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára vonatkozó ígérettel.
Az információszabadság és a közadatok nyilvánosságának megerősítéséről is szól, bővítik a központi információs közadat nyilvántartásban közzétételre kötelezett szervezetek körét.
Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben beszélt a Vitnyéd-Csermajorba tervezett migránstábor ügyéről, amelyről szerinte az előző Orbán-kormány több kormányülésen is döntött, de nem tájékoztatták megfelelően a nyilvánosságot és a helyi lakosságot. A beruházás végül nem valósult meg a helyi ellenállás miatt. Magyar Péter a kormányzati átláthatóság növelését és a korábbi titkolózás megszüntetését ígéri.
A cikk szerint Magyar Péter a kormányzati döntések átláthatóságának növelését és a korábban nem ismert információk nyilvánosságra hozatalát ígéri, ami összhangban van a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával.
A miniszterelnök szerint a Tisza-kormány a jövőben nagyobb átláthatóságot kíván biztosítani a kormányzati döntések terén, és nyilvánosságra hozza azokat az információkat, amelyek korábban nem voltak ismertek a közvélemény számára.
A cikkben a szerb ellenzék egyik vezetője, Borko Stefanović, támogatja a Tisza Párt győzelmét és Magyar Péter munkáját, különösen a korrupció elleni intézkedések és a titkos szerződések nyilvánosságra hozatala kapcsán. Kiemeli az egészségügyi és oktatási dolgozók béremelésének fontosságát, valamint a korrupció elleni harc szükségességét, amely összefügg a magyarországi kormányzati lépésekkel is.
A cikkben világosan kérik a titkos szerződések nyilvánosságra hozatalát, ami összhangban van a Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságával.
Nagy elvárásokkal és nyomatékosan kérjük az új magyar kormánytól, hogy mielőbb, és minél nagyobb terjedelemben hozza nyilvánosságra a titkos szerződéseket
Szakács Péter Lajos, a Tisza Párt képviselője a NAIH-hoz fordult, mert szerintük egy korábbi kormányzati NKA-támogatás nem átlátható módon jutott fideszes szervezetekhez Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Két szervezet nem vagy nem megfelelően válaszolt a közérdekűadat-igénylésre, ezért adatvédelmi eljárást kezdeményezett.
A cikk arról szól, hogy a Tisza Párt képviselője átláthatóságot követel egy állami támogatás ügyében, ami összefügg a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával, de a cikk nem mutatja, hogy a vállalás teljesülne, inkább az átláthatóság hiányára hívja fel a figyelmet.
Szakács Péter Lajos... a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult... hogy állítása szerint az előző kulturális kormányzat mintegy 400 millió forintnyi NKA-támogatást osztott szét Fideszhez köthető szervezetek között... bejelentéssel éltem a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalához, hogy a szükséges eljárásokat folytassa le
A cikk a Tisza Párt és a Fidesz kampányfinanszírozásának átláthatóságával foglalkozik, kiemelve, hogy a jelenlegi szabályok nem teszik lehetővé a kampányköltségek részletes és hiteles ellenőrzését, és a valós költések jelentősen eltérhetnek a hivatalos beszámolóktól. A Transparency International Magyarország javaslatait is ismerteti a kampányfinanszírozás átláthatóságának javítására.
A cikk részletesen tárgyalja a kampányfinanszírozás átláthatóságának hiányosságait, és a Transparency International javaslata szerint nyilvános kampányszámla vezetése lenne szükséges, ami összhangban áll az állami szerződések nyilvánosságának növelésével.
A Transparency International Magyarország korábban megfogalmazott javaslata szerint jó lenne, ha a jelöltek mellett a pártoknak is nyilvános kampányszámlát kellene vezetniük a Magyar Államkincstárnál.
A cikk Magyar Péter vagyonnyilatkozatáról és a kormány által tervezett átláthatósági és korrupcióellenes törvénycsomagról szól, amely szigorítaná a vagyonnyilatkozati szabályokat és az Integritás Hatóság ellenőrzési jogkörét bővítené.
A cikk szerint a törvénycsomag jelentősen szigorítaná a vagyonnyilatkozati szabályokat és az Integritás Hatóság ellenőrzési jogkörét, ami a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságához hasonló átláthatósági intézkedés lehet.
Az új kormány a tervek szerint kedden nyújtja be az Országgyűlésnek az uniós pénzek hazahozatalához szükséges átláthatósági és korrupcióellenes törvénycsomagot, amely jelentősen szigorítaná a vagyonnyilatkozati szabályokat is.
A cikk bemutatja az Árad a Tisza Kft. pénzügyi beszámolóját, amely Magyar Péter pártjához kötődik, és jelentős bevételről, valamint nyilvános cégadatokról számol be.
A cikk részletes pénzügyi beszámolót közöl egy Magyar Péterhez kötődő cégről, ami a transzparencia irányába mutat, így részben alátámasztja a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára vonatkozó ígéretet.
Folyamatosan kerülnek fel a cégek 2025-ös pénzügyi beszámolói az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó felületre. A napokban például elérhetővé vált az érdemi tevékenységet csak tavaly óta végző, Magyar Péter pártjához kötődő Árad a TISZA Kft. dokumentációja is.
A megyei jogú városok polgármesterei Magyar Péter miniszterelnökhöz fordultak, kérve a szolidaritási adó mérséklését és az önkormányzatokkal való érdemi egyeztetést a hatásköri reformokról. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az elmúlt években az önkormányzatok jogköreit és bevételeit jelentősen csökkentette a kormány, ami fenntarthatatlanná tette a helyi közszolgáltatások működtetését.
A cikkben a polgármesterek átláthatóságot és érdemi párbeszédet kérnek, ami összhangban van a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával, az átláthatóság növelésével.
„Azért fordulunk most Önhöz az új költségvetés előkészítése előtt, mert a Tisza Párt átláthatóságot és érdemi párbeszédet ígérve kijelentette, hogy szakít ezzel a gyakorlattal”
A cikk a Tisza Párt új frakcióvezetőjének felszólalását és a fővárosi közgyűlés helyzetét mutatja be, kiemelve az önkormányzatiság helyreállításának szükségességét, a Fidesz korábbi kormányzati elvonásainak kritikáját, valamint a lakhatási válság és a városfejlesztés kérdéseit.
A Tisza Párt új frakcióvezetője átlátható, modern, európai működést szorgalmazott, ami összhangban áll a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával, bár konkrét megvalósításról nincs szó.
"Orbán Árpád átlátható, modern, európai működést szorgalmazott, „a kifogások elfogytak”, az áldozatszerepből ki kell lépni."
A Tisza Párt törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlési képviselők fizetésének és juttatásainak jelentős csökkentésére, amely a politikusok díjazását a gazdasági realitásokhoz igazítaná, és növelné a közpénzek átláthatóságát.
A javaslat megtiltaná, hogy a képviselők és frakciók a fel nem használt parlamenti támogatásaikat közvetlenül a pártjaiknak utalják át, ami növeli a közpénzek felhasználásának átláthatóságát, összhangban a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával.
Az Országgyűlés által esetlegesen már júliustól életbe léptethető módosítás emellett megtiltaná, hogy a képviselők és frakciók a fel nem használt parlamenti támogatásaikat közvetlenül a pártjaiknak utalják át, véget vetve a Magyar Péter által is többször kritizált gyakorlatnak, és növelve a közpénzek felhasználásának átláthatóságát.
A Tisza Párt jelentős csökkentést javasol az országgyűlési képviselők fizetésében és juttatásaiban, valamint a parlamenti frakciók állami támogatásában. A javaslat szerint az alaptiszteletdíj több mint 800 ezer forinttal csökkenne, és szűkítenék a lakhatási, irodabérleti és munkatársi kereteket. Megszüntetnék a fel nem használt források pártcélokra történő átirányítását is. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a képviselőknek példát kell mutatniuk a költségek csökkentésével.
A javaslat megszüntetné a fel nem használt támogatások pártcélokra történő átirányítását, ami átláthatóságot növelő lépés, így részben kapcsolódik a Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságához.
A módosítás megszüntetné azt a 2022-ben bevezetett jogi kiskaput, amely lehetővé tette, hogy a képviselők és a frakciók a fel nem használt támogatásaikat átutalják a pártjuknak. A Tisza Párt szerint ez a gyakorlat átláthatatlan volt, mivel a parlamenti működésre szánt közpénzeket közvetlen pártpolitikai célokra irányította át.
A cikk a parlamenti vitákról szól, ahol Magyar Péter és a TISZA frakció több témában is felszólalt, többek között az állami vagyon megtartásáról, a koncessziós szerződések átláthatóságáról és a Nemzeti Büntetőbíróság ügyéről. A kormány és a TISZA frakció közötti nézeteltérések is megjelennek, különösen az alkotmánymódosítások és az állami vagyonkezelés kapcsán.
A cikkben Molnár Zoltán a TISZA frakció nevében a koncessziós szerződések teljes körű auditját és nyilvánosságra hozatalát kéri, ami összhangban van a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára vonatkozó ígérettel.
Molnár Zoltán arra kérte a Tisza-frakció nevében a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje el a teljes körű koncessziós auditot. Mint vélekedett, minden koncessziós szerződést, azok mellékletét és háttértanulmányait is nyilvánosságra kell hozni.
A cikkben Magyar Péter a kormány nevében reagál képviselői felszólalásokra, többek között az uniós források hazahozataláról, az állami vagyon kezeléséről és a korrupció elleni intézkedésekről beszél. Kiemeli, hogy nem tervezik értékesíteni a Mol és MVM tulajdonrészt, és az uniós források lehívásán dolgoznak. Emellett a koncessziós szerződések felülvizsgálatát is támogatja.
Molnár Zoltán kérte a koncessziós szerződések nyilvánosságra hozatalát, Magyar Péter pedig azt mondta, értik a feladatot és teljesíteni fogják, ami utalhat a szerződések átláthatóságának javítására.
Molnár Zoltán arról beszélt, hogy felül kell vizsgálni a 30-35 évre szóló titkosított koncessziós szerződéseket... Magyar erre egy mondatban válaszolt: értik a feladatot és teljesíteni fogják.
A cikkben Magyar Péter miniszterelnök a parlamenti ülésen megerősítette, hogy a stratégiai ágazatok állami tulajdonban maradnak, és nem tervezik az állami tulajdonrészek értékesítését a Molban és az MVM-ben. A lakossági és vállalkozói energiaárakról adott válasz azonban nem tartalmaz konkrét intézkedéseket, inkább a korábbi kormányt kritizálta.
A cikk szerint Magyar Péter megerősítette, hogy a stratégiai vagyonnak állami kézben kell maradnia, és nem tervezik az állami tulajdonrészek értékesítését, ami összhangban van az állami vagyon átláthatóságának és megőrzésének ígéretével.
Ígérete szerint a kormány nem tervezi sem a Molban, sem az MVM-ben meglévő tulajdonrész értékesítését.
A cikk bemutatja, hogy a Tisza-kormány Magyar Péter miniszterelnök vezetésével jelentős lépéseket tesz az egészségügy átláthatóságának és minőségfejlesztésének érdekében, többek között intézményi fertőzési adatok nyilvánosságra hozatalával, betegközpontú minőségfejlesztéssel és új minőségellenőrzési hatóság létrehozásával.
A cikk részletesen beszél az egészségügyi adatok nyilvános közzétételéről és transzparenciáról, ami összhangban áll a Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságával kapcsolatos ígérettel az átláthatóság terén.
országos módszertan kidolgozását az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekre vonatkozó adatok aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményenkénti nyilvános közzététele céljából
A cikk arról számol be, hogy a kormányhatározat alapján Magyar Péter miniszterelnök megbízta a pénzügyminisztert a magántőkealapok teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatának előkészítésével, amelynek határideje június 15. Ez a lépés összefügg a NER-közeli állami vagyon visszaszerzéséről szóló ígérettel, amely a Tisza Párt kétharmados győzelme után került a közvélemény érdeklődésének középpontjába.
A magántőkealapok működésének átláthatóságát célzó felülvizsgálat és a tényleges tulajdonosi viszonyok átláthatóságának megteremtése összhangban áll az állami és meghatározott értékhatár feletti tulajdon-átruházási szerződések nyilvánosságra hozatalával.
a kormány teljes körűen és soron kívül felülvizsgálná a magántőkealapok működését, és megteremtenék a tényleges tulajdonosi viszonyok átláthatóságának feltételeit.
Az Országgyűlés elfogadta a Tisza Párt kezdeményezésére létrejövő vizsgálóbizottságokat, amelyek az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizáció és közvagyon-vesztés ügyét vizsgálják. A bizottságok célja a közpénzek átláthatóságának és felelős kezelésének javítása, valamint a politikai és intézményi felelősség feltárása.
A vizsgálóbizottságok felállítása és működése elősegítheti az állami vagyon átláthatóbb kezelését, ami összhangban áll a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával kapcsolatos ígérettel.
A bizottság feladata megvizsgálni, hogy az MNB korábbi működésében... a közpénzek kezelése megfelelt-e a jogszerűség, az átláthatóság, a takarékosság és a felelős gazdálkodás követelményeinek.
Magyar Péter miniszterelnök az országgyűlésben beszélt több kormányzati intézkedésről, köztük a nyugdíjasok SZÉP-kártyás programjáról, az uniós források hazahozataláról, az elszámoltatásról és az állami költségek csökkentéséről. Több konkrét ígéret és intézkedés is elhangzott, amelyek a TISZA-programhoz kapcsolódnak.
A cikkben említik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetését és a Nemzeti Szuverenitási Hivatal bezárását, ami a közpénzek átláthatóságának javítására utal, összhangban a szerződések nyilvánosságával.
Megszüntetik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok jelenlegi rendszerét, valamint bezárják a Nemzeti Szuverenitási Hivatalt is
Magyar Péter a parlamentben arról beszélt, hogy a Tisza-kormány munkája a romok eltakarítására és egy működő, emberséges Magyarország építésére irányul. Kiemelte a politikai privilégiumok leépítését, a politikusok fizetésének csökkentését, a kormányfői ciklusok korlátozását, valamint az Orbán-rendszer örökségének feltárását és a visszaélések nyilvánosságra hozatalát.
A cikk hangsúlyozza a visszaélések feltárását, a teljes nyilvánosság megteremtését és az eltulajdonított forintok bemutatását, ami összhangban van a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával.
Minden visszaélés ügyében teljes nyilvánosságot fognak teremteni, ezért kezdeményeznek öt vizsgálóbizottságot is.
A cikk a Sándor-palota által közzétett hivatalos dokumentumokról szól egy kegyelmi ügyben, amelyben Magyar Péter szerepel, és a kormány nem működik együtt az iratok átadásában. A köztársasági elnök a nyilvánosság érdekében mégis közzéteszi az iratokat, és kifogásolja a kormány és a hatalmi ágak közötti kommunikáció áthelyeződését a közösségi médiába.
A Sándor-palota a közérdekű dokumentumokat nyilvánosságra hozza a kormány együttműködésének hiánya ellenére, ami a nyilvánosság és átláthatóság irányába mutat.
Erre a kivételes helyzetre tekintettel a Sándor-palota a honlapján közzéteszi a nyilvánosság számára a birtokában lévő hivatalos dokumentumokat.
A cikk Magyar Péter miniszterelnök ultimátumáról szól a köztársasági elnök felé, hogy hozza nyilvánosságra a kegyelmi dosszié önnél lévő példányát. A dokumentumok nyilvánosságra hozatala a kormány és az államfő közötti együttműködés keretében történik, és a kabinet már bemutatta a hozzáférhető dokumentumokat.
A cikk a kegyelmi dosszié nyilvánosságra hozataláról szól, ami összefügg az átláthatóság növelésével, így részben pozitív irányba mutat az állami dokumentumok nyilvánosságra hozatalának ígéretéhez.
Az államfő hivatala a miniszterelnök kezdeményezésével összhangban, a kiemelt közérdeklődésre tekintettel hivatalos megkeresés esetén átadja a rendelkezésre álló dokumentumokat a kormány képviselőjének.
A cikk arról számol be, hogy a kormány feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Kréta, Neptun és Poszeidon rendszerek gyanús, verseny nélküli beszerzései miatt, amelyek több mint százmilliárd forintot érintenek. A feljelentés célja a közpénzek átlátható és felelős felhasználásának biztosítása, valamint a tisztességes piaci verseny garantálása.
A cikk szerint a kulcsfontosságú döntések jelentős része nem jelent meg nyilvánosan, ami ellentmond a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságának.
végül pedig ezen kulcsfontosságú döntések jelentős része nem is jelent meg nyilvánosan a Magyar Közlönyben.
A cikk a kisebb állami megbízások átláthatóságának hiányára világít rá, különösen az ötmillió forint alatti szerződések esetében, amelyek nem kötelezően nyilvánosak. Bemutat egy esetet, ahol egy Fidesz-közeli üzletemberhez kerültek ilyen megbízások, és részletezi az ezzel kapcsolatos szerződéseket és politikai összefüggéseket.
A cikk rámutat arra, hogy az ötmillió forint alatti állami szerződések nem kötelezően nyilvánosak, így az átláthatóság nem teljesül, ami ellentmond a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára vonatkozó ígéretnek.
Mivel az ötmillió forintos értékhatár alatti szerződések közzététele az állami vállalatok számára nem kötelező
A cikk arról számol be, hogy a Tisza Párt pártalapítványa, amely közel 900 millió forintos állami támogatásra jogosult, egyelőre nem létezik, így kérdéses, hogy a támogatást kinek utalják majd. A pártalapítvány létrehozásának hiánya miatt felmerülnek átláthatósági és jogszerűségi aggályok.
A cikk szerint a Tisza Párt pártalapítványa nem létezik, miközben közel 900 millió forintos támogatásra jogosult, ami átláthatósági problémákat vet fel, így a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságának elve nem teljesül.
Évente több mint 887 millió forintos költségvetési támogatásra jogosult a Tisza Párt pártalapítványa, ami egyelőre nem is létezik.
A cikk a Tisza programhoz kapcsolódóan tárgyalja a magántőkealapok átláthatóságának hiányosságait, különösen a közpénzek magánkezekbe való áramlását és a tényleges tulajdonosok nyilvántartásának korlátozott nyilvánosságát. Kiemeli, hogy a kormány jogszabályjavaslatot nyújtott be az uniós pénzek megszerzése érdekében, de a nyilvánosságot továbbra is szűk körre korlátozták.
A cikk szerint a tényleges tulajdonosi nyilvántartás nyilvánosságát brutálisan korlátozták, ami ellentétes a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára vonatkozó ígérettel.
A nyilvánosságát azonban brutálisan – és az uniós szabályokat sértve – egy nagyon szűk körre korlátozta.
A cikk arról számol be, hogy Magyar Péter miniszterelnök megszegte egy korábbi választási ígéretét, amely a Tisza Párthoz kapcsolódik, és az állami támogatások összegének nyilvánosságra hozatala helyett az ígéret feledésbe merült.
A cikk szerint Magyar Péter nem tartotta be a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos ígéretet, ami a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára vonatkozik.
Miután kiderült, mennyi pénz jár a Tisza Pártnak állami támogatásként, feledésbe merült a miniszterelnök korábbi ígérete.
A cikk a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökének kirúgásáról szól, amelyet a Fidesz politikai tisztogatásként értékel, és összefüggésbe hoz Magyar Péter Diákhitel Központnál végzett tevékenységével, különösen a túlárazott szerződésekkel.
A cikk szerint Magyar Péter túlárazott szerződéseket kötött, ami ellentétes az átláthatóságot célzó ígérettel a Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságával kapcsolatban.
Magyar Péter a Diákhitel Központ vezetőjeként rendszeresen túlárazott, felesleges kommunikációs és tanácsadói szerződéseket írt alá, sok esetben a saját ismerőseivel
Idővonal
Pozitív, negatív, semleges és bizonytalan kapcsolások együtt.
A Tisza párt Roma Kerekasztala jelenlegi formájában megszűnt, vezetője, Solymosi Máté lemondott. A szervezet működését belső problémák és bizalmi válság jellemezte, a javaslatok kormányzati befolyásoltsága nem volt átlátható. A jövőben más szervezeti keretek között tervezik a roma közösségek bevonását.
A Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságával kapcsolatos vállalás nem szerepel a cikkben.
A cikk Török Gábor elemzését ismerteti, amely szerint Magyar Péter parlamenti fellépése megtorpant az államfőjelölés kapcsán, és nem volt világos a stratégiai irány. A Tisza frakcióvezetője a frakció egyhangú támogatását fejezte ki Polgár Judit mellett.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések online elérhetőségét.
A cikk a köztársasági elnöki posztra Polgár Judit jelölésének folyamatát és a Tisza miniszterelnökének ezzel kapcsolatos lépéseit tárgyalja, kiemelve a társadalmi egyeztetés hiányosságait és a politikai szereplők álláspontját.
A Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával kapcsolatos vállalás nem jelenik meg a cikkben.
A cikk Török Gábor elemző véleményét ismerteti Magyar Péter államfőjelöltségével és a Tisza Párt frakcióvezetőjének felszólalásával kapcsolatban, kiemelve a politikai kommunikációt és a jelöltek támogatását.
Nem szerepel információ a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságáról a cikkben.
A cikk Magyar Péter nyilatkozatát tartalmazza, amelyben vizsgálatot ígér Szijjártó Péter BYD-ügyben hozott döntései miatt, különösen az állami támogatások és beruházások kapcsán. Emellett Magyar Péter az új köztársasági elnök személyével kapcsolatos elveket is megfogalmazza.
Magyar Péter vizsgálatot ígér az állami támogatások, engedélyek és beruházások átláthatóságának feltárására, ami összefügg az átláthatóság növelésével, bár konkrétan a Nemzeti Szerződéstárra nem tér ki.
Fel fogják tárni az óriásvállalatoknak nyújtott valamennyi támogatás, adókedvezmény, gyorsított engedély, környezetvédelmi kivétel és közpénzből finanszírozott beruházás történetét.
A cikk bemutatja Forsthoffer Ágnes átmeneti köztársasági elnöki feladatait, a Tisza Párt szerepét és a közelgő új köztársasági elnök megválasztását, említve Magyar Pétert és a Tisza Pártot.
A cikk nem tárgyalja a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy szerződésnyilvánosságot.
A cikk a parlamenti felszólalásról szól, amelyben Hende Máté méltatja Molnár Áron és Papp Gergely munkáját az NKA-s támogatások átláthatóságával kapcsolatban, kiemelve a támogatások részleteinek törvényi kötelezettség szerinti nyilvánosságra hozatalát.
A cikk az NKA-s támogatások átláthatóságával kapcsolatos problémákat tárgyalja, ami összefügg a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával, hiszen mindkettő az állami támogatások és szerződések átláthatóságát célozza.
volt egy olyan, összesen 17 milliárd forintos NKA-s kifizetés, amelynek részleteit – a támogatottak és a döntéshozó testületet alkotók nevét – nem tették közzé az NKA honlapján, holott ez törvényi kötelezettség lett volna.
A cikk az Európai Bizottság 2026-os jelentéséről szól, amelyben Brüsszel öt területen vár további reformokat Magyarországtól, különösen az igazságszolgáltatás átláthatósága, a bérezési rendszer, a korrupció elleni fellépés, a lobbitevékenység szabályozása és a civil társadalom működési feltételeinek javítása terén. A jelentés elismeri az új kormány reformlendületét, de hangsúlyozza, hogy a gyakorlati eredmények még nem mérhetők.
A cikk említi az átláthatóság javítását, de nem konkrétan a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát.
A Bizottság ezért várakozási időszakokat, érdemi összeférhetetlenségi ellenőrzést és a lobbikapcsolatok átláthatóbb nyilvántartását megalapozó reformot vár.
A cikk arról számol be, hogy a Tisza-kormány döntött a nagyvállalatok és szennyező cégek adóztatásáról, valamint a bizalmi vagyonkezelők adómentességének eltörléséről, és Magyar Péter miniszterelnök ígéri a részletes tájékoztatást.
A cikk nem tárgyalja az állami vagy magántulajdon-átruházási szerződések nyilvánosságát vagy a Nemzeti Szerződéstárat, így nem kapcsolható ehhez az ígérethez.
A cikk arról számol be, hogy a kormány feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Kréta, Neptun és Poszeidon rendszerek gyanús, verseny nélküli beszerzései miatt, amelyek több mint százmilliárd forintot érintenek. A feljelentés célja a közpénzek átlátható és felelős felhasználásának biztosítása, valamint a tisztességes piaci verseny garantálása.
A cikk szerint a kulcsfontosságú döntések jelentős része nem jelent meg nyilvánosan, ami ellentmond a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságának.
végül pedig ezen kulcsfontosságú döntések jelentős része nem is jelent meg nyilvánosan a Magyar Közlönyben.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése pozitívan értékeli a magyarországi változásokat, különösen a vagyonnyilatkozati rendszer és civil szervezetek működésének reformját, ugyanakkor további átláthatósági és intézményi garanciák erősítését javasolja. A jelentés fontos iránymutatást adhat a Tisza-kormány számára az igazságszolgáltatás és állami működés átláthatóságának javításában.
A cikk említi az állami működés átláthatóságának erősítését és a vagyonnyilatkozati rendszer reformját, ami összefügg a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával, így a cikk pozitív irányba mutat az átláthatóság növelése felé.
A jelentés elismeri az elmúlt hónapokban végrehajtott egyes intézkedéseket, köztük a vagyonnyilatkozati rendszer reformját... amelyek korábbi ajánlásokra reagálnak, és hozzájárulhatnak a Magyarország és az Európai Unió közötti bizalom helyreállításához.
A cikkben Magyar Péter bírálja Szijjártó Péter BYD-nál betöltött új vezetői pozícióját, és jogszabály-módosítást helyez kilátásba az összeférhetetlenségi szabályok kiterjesztésére. A cikk részletezi a politikai vitát, a korrupciógyanú felvetését, valamint a kormányzati intézkedések lehetőségét az átláthatóság és korrupcióellenes szabályok terén.
A cikk nem tárgyalja a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések átláthatóságát, így nem lehet egyértelműen kapcsolni a cikk tartalmát ehhez az ígérethez.
A cikk arról számol be, hogy Magyar Péter miniszterelnök szerint a korábbi, Balásy Gyula cégével kötött szerződések túlárazottak voltak az augusztus 20-i tűzijáték kapcsán, és a Tisza most ennek töredékéből szervezi meg az eseményt.
A cikk szerint a korábbi túlárazott szerződések helyett a Tisza olcsóbban szervezi meg az eseményt, ami utalhat a szerződések átláthatóbbá tételére, így részben kapcsolódik a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságához.
Magyar Péter szerint túlárazott szerződéseket kötöttek a Balásy-féle Lounge-csoporttal. A Tisza most ennek a töredékéből, 4,3 milliárd forint körüli összegből szervezi meg az ünnepséget.
A cikkben Magyar Péter több témában nyilatkozik, többek között a vendégmunkásstopról, a képviselői cikluskorlátról, az augusztus 20-i ünnepség szervezéséről, a Paks II. projektről, a Budapest–Belgrád-vasútvonal személyszállításáról, az illegális migráció elleni küzdelemről, valamint vizsgálatokról és szerződéses ügyekről. A Tisza-kormány vállalásairól is beszél, különösen a munkavállalók megfelelő munkakörülményeinek biztosításáról.
A Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságáról nincs konkrét adat a cikkben, bár szerződésekről szó esik, de nem a vállalás teljesüléséről.
A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség még februárban szerződött a Balásy Gyula-féle Lounge Event Kft.-vel, májusban azonban hűtlen kezelés és pénzmosás gyanújával nyomozás indult a cégcsoport ügyében, a számláikat zárolták, júniusban pedig az NRÜ felmondta a keretszerződéseiket.
A cikkben Magyar Péter több témában nyilatkozik, többek között az illegális migráció elleni küzdelemről, a Magyarországra kirótt bírságról, az augusztus 20-i ünnepség szervezéséről, valamint a Tisza-kormány munkavállalóvédelmi intézkedéseiről. A cikk kitér a kormányzati intézkedésekre és vizsgálatokra is, de nem tartalmaz konkrét információt a megadott ígéretek teljesüléséről.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések átláthatóságát.
A cikkben Magyar Péter beszél a Szijjártó Péter és Oroszország kapcsolatáról indult vizsgálatról, az augusztus 20-i ünnepség szervezéséről, a vendégmunkásstopról, a Budapest–Belgrád-vasútvonal személyszállításáról, valamint egyéb kormányzati ügyekről. A Tisza Szigetek elhanyagolásáról szóló kérdésre Magyar Péter nem adott konkrét választ, de jelezte, hogy később szívesen válaszolna rá.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések átláthatóságát, így nem értékelhető a vállalás teljesülése.
A cikk Róna Péter véleményét tartalmazza a Tisza Párt mandátumának korlátozásáról és az önkényesség vádjáról, amely Magyar Péterhez és a Tisza Párthoz kötődik.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságát vagy szerződések átláthatóságát, így nem lehet megítélni a teljesülést.
A cikk a Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszűnéséről és utódjáról, Magyar Péterről, a Tisza Párt politikusáról szól. Bemutatja az Alaptörvény-módosítás következményeit, az ideiglenes helyettesítést Forsthoffer Ágnes által, valamint a lehetséges jelölteket az új államfői posztra. A cikk kitér arra is, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt lojális jelöltet szeretne az elnöki pozícióba, és hogy a politikai erőviszonyok befolyásolhatják a jelölést.
A cikk nem tárgyalja az állami szerződések nyilvánosságát vagy a Nemzeti Szerződéstárat, így nem kapcsolható ehhez az ígérethez.
A cikk Pokol Béla jogász véleményét ismerteti Magyar Péter és a Tisza-kormány alkotmánymódosítási terveiről, különösen a köztársasági elnök megfosztásának jogi és politikai következményeiről. A szakértő szerint a terv jogi ellentmondásokat és alkotmányos kockázatokat rejt, és a megfosztási eljárás végigvitele politikailag sem valószínű.
A cikk nem érinti a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az átláthatóságot, így nem kapcsolható ehhez az ígérethez.
A cikk Magyar Péter értékelését tartalmazza Szijjártó Péter politikai távozásáról és a Fidesz szétesésének jeleiről, valamint a Tisza-kormány működéséről.
Nem szerepel információ a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságáról a cikkben.
A cikk Magyar Péter és a Tisza Párt politikai helyzetéről, valamint a köztársasági elnök személyének kérdéséről szól, különös tekintettel a Sulyok Tamás utódjára és a Tisza Párt jelöltjeire.
A Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságával kapcsolatos ígéret nem szerepel a cikkben.
A cikk Szűcs Gábor fideszes képviselő több állásának és jövedelmének részleteit tárgyalja, valamint megemlíti, hogy Szűcs szerint majdnem utolérte Magyar Pétert az egyszerre betöltött állások számában. A cikk kitér arra is, hogy Szűcs minisztériumi főosztályvezetőként dolgozott, és hogy a minisztériumi munkája mellett tudományos tevékenységet végzett, amely szerinte nem volt összeegyeztethetetlen a kormányzati pozíciójával.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések átláthatóságát, így nem értékelhető a vállalás teljesülése.
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere bejelentette, hogy a város jelentős összeget utalt át az államnak a szolidaritási hozzájárulás keretében, és további utalás várható. A polgármester bírálja az Orbán-kormány által előírt hozzájárulást, és szakmai egyeztetést kezdeményezett a Tisza-kormány illetékesével az önkormányzatokat érintő terhek miatt.
A cikk nem foglalkozik a Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságával vagy szerződések átláthatóságával.
A cikk a parlament üléséről és a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség rendezvényszervezési szerződéseiről szól, említve Magyar Pétert és a Tisza-kormány terveit a tűzijáték és egyéb programok kapcsán.
Nem szerepel információ az állami szerződések nyilvánosságáról vagy a Nemzeti Szerződéstárról.
A cikk részletesen bemutatja a Tisza Párt és Magyar Péter miniszterelnök, valamint Sulyok Tamás köztársasági elnök közötti politikai konfliktust, amely az alkotmány 17. módosításának megszavazásához és a köztársasági elnök távozására irányuló nyomáshoz vezetett.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések átláthatóságát.
A cikk Magyar Péter miniszterelnök és Sulyok Tamás köztársasági elnök közötti alkotmányos jogokkal kapcsolatos vitát tárgyalja, különös tekintettel arra, hogy Magyar Péter fenyegetőzése jogsértő lehet, és alkotmányos rend elleni bűncselekmény gyanúját vetheti fel. A volt alkotmánybíró szerint a miniszterelnök valószínűleg pontatlanul fogalmazott, és az eljárás végén az Alkotmánybíróság döntése lesz meghatározó.
A Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával kapcsolatos ígéret nem érintett a cikkben.
A cikk Kátai-Németh Vilmos miniszter és a Tisza Párt frakciójának reakcióját mutatja be egy Ábrahám Róbert által tett sértő megjegyzés kapcsán, valamint a miniszterelnök és más politikai szereplők állásfoglalását az ügyben.
A cikkben Ábrahám Róbert az átláthatóság fontosságát említi, de nem utal arra, hogy a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával kapcsolatos ígéret teljesülne vagy sérülne.
élcelődött azon, hogy fontos ügyének tartja az átláthatóságot.
A cikk Áder János és Magyar Péter közötti vitáról szól, amelyben Áder János bírósági pert indít Magyar Péter ellen rágalmazás és személyiségi jogsértés miatt. A vita az Áder 2018-as amerikai útjának és annak költségeinek kérdéskörére fókuszál, különösen a közpénzek felhasználására vonatkozó állításokra.
A cikk nem tárgyalja a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések átláthatóságát, így nem lehet megítélni a teljesülést.
A cikk a Tisza Párt frakciójának kiállását mutatja be Kátai-Németh Vilmos miniszter mellett, aki az átláthatóság ügyét hangsúlyozza, és akit Ábrahám Róbert gúnyolt. A miniszter az átláthatóság fontosságát emeli ki, de a cikk nem részletezi konkrét intézkedések megvalósulását.
A miniszter kiemeli az átláthatóság fontosságát, ami összefügg a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával, de a cikk nem említ konkrét lépéseket vagy eredményeket.
Kátai-Németh Vilmos fontos ügyének nevezte az átláthatóságot.
A cikk arról számol be, hogy a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség egy Tisza-közeli céghez kötött szerződést, amely egy korábbi Tisza Párt programkoordinátorhoz köthető tulajdonossal áll kapcsolatban. A szerződés értéke alacsony volt, és a cég politikai befolyástól független piaci alapon való megbízásokat hangsúlyozza. Az ügy előzménye egy másik, nagyobb értékű szerződés felmondása volt.
A cikk nem tartalmaz elég konkrét információt arról, hogy a szerződéskötés megfelel-e a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságának, vagy hogy az online, nyilvános rendszerben elérhető-e.
A kormányváltás után egy Tisza-közelinek tekinthető céggel kötötte első szerződését a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség.
A cikk a kisebb állami megbízások átláthatóságának hiányára világít rá, különösen az ötmillió forint alatti szerződések esetében, amelyek nem kötelezően nyilvánosak. Bemutat egy esetet, ahol egy Fidesz-közeli üzletemberhez kerültek ilyen megbízások, és részletezi az ezzel kapcsolatos szerződéseket és politikai összefüggéseket.
A cikk rámutat arra, hogy az ötmillió forint alatti állami szerződések nem kötelezően nyilvánosak, így az átláthatóság nem teljesül, ami ellentmond a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára vonatkozó ígéretnek.
Mivel az ötmillió forintos értékhatár alatti szerződések közzététele az állami vállalatok számára nem kötelező
A cikk arról számol be, hogy a kormányváltás után a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség egy Tisza-közeli céggel, az Albatros Catering 2025 Kft.-vel kötött szerződést, amelynek résztulajdonosa Zelcsényi Miklós, a korábbi tiszás programkoordinátor volt. A szerződés catering szolgáltatásra vonatkozott egy sportesemény szervezőbizottsági ülésén. A cég és az ügynökség szerint a szerződés piaci alapon, transzparensen valósult meg.
A cikk említi, hogy a szerződés nyilvánosságra került, de nem ad elegendő információt arról, hogy ez megfelel-e a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságának, illetve hogy a szerződéskötés teljes folyamata átlátható és piaci alapú volt-e.
A lap kikérte a hivatal és az ügynökség 5 millió forint alatti szerződéseit, a listából pedig kiderült... Az Albatros Catering azt írta... „piaci alapon, teljes transzparenciával”.
A cikk bemutatja, hogy a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség a kormányváltás után felmondta a Balásy-cégekkel kötött szerződéseket, de június 8-án mégis kötött egy szerződést az Albatros Catering 2025 Kft.-vel, amelynek résztulajdonosa korábban a TISZA program koordinátora volt. A szerződés piaci alapon, transzparensen történt, és előre csomagolt étel kiszállítására vonatkozott.
A cikk nem tartalmaz konkrét információt arról, hogy a szerződések nyilvánosan elérhetők-e a Nemzeti Szerződéstárban, így nem lehet egyértelműen megítélni az ígéret teljesülését.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságát vagy az online elérhetőséget.
A cikkben Magyar Péter miniszterelnök és más kormánytagok reagálnak egy fideszes influenszer sértő megjegyzéseire Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszterrel kapcsolatban. A miniszterelnök kiáll a miniszter mellett, hangsúlyozva az emberség fontosságát és a fogyatékosság elleni gúnyolódás elutasítását.
A cikkben említett átláthatóságért felelős miniszter védelme és a miniszterelnök kiállása az átláthatóság mellett pozitív jelzés lehet a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára vonatkozó ígéret irányába.
„Tényleg nem akarok szemétkedni, de van az a vicsorgó vak ember. Én még olyan rosszindulatú embert nem láttam, de komolyan. Az átláthatóságért felel, igen.”
Magyar Péter szombat este Redditen AMA-t tartott, ahol kérdésekre válaszolt, és jelezte, hogy a következő napokban is válaszolni fog a kimaradt kérdésekre.
A cikk nem tartalmaz információt a Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságáról vagy annak megvalósulásáról.
Magyar Péter szombat este 8 órától 10 óráig válaszolt a kérdésekre, azt ugyanakkor előre leszögezte, mindre biztosan nem lesz ideje reagálni – a következő napokban azonban még lehet tőle válaszokra számítani
A cikk a Sándor-palota reagálását tartalmazza Magyar Péter fenyegetésére, amelyben kérdéseket vetett fel Sulyok Tamás fia utazásával kapcsolatban. A köztársasági elnök hivatalának álláspontja szerint a költségek szabályszerűen megtérítésre kerültek, és az elnök munkalátogatása a külhoni magyar közösségek felkeresését szolgálta. A cikk említi a Tisza-kormány tervezett alkotmánymódosítását és a Fidesz tüntetését, amelyen Magyar Péter lemondását követelték, és kiálltak Sulyok Tamás mellett.
A cikk nem említi az állami vagyontárgyak átruházásának nyilvánosságát vagy a Nemzeti Szerződéstárat, így nem lehet megítélni a vállalás teljesülését.
Magyar Péter a Redditen tartott kérdezz-felelek során több témában válaszolt, többek között megemlítette, hogy használni fogják az Ígéretfigyelő.hu oldalt, és ígéretet tett arra, hogy bemutatja irodája falán lévő 63 tételes listát. A beszélgetés során nem esett szó konkrétan a TISZA párt által vállalt ígéretek teljesítéséről.
Magyar Péter ígéretet tett arra, hogy bemutatja a 63 tételes listát, ami a nyilvánosságra hozatal irányába mutat, így részben kapcsolódhat a nyilvánosság növeléséhez.
Egy másik redditező azt kérte Magyartól, hogy hozzon nyilvánosságra pár pontot abból az irodája falán lévő 63 tételes listából, amit elmondása szerint azért függesztett ki, hogy ne szálljon felébe a hatalom. Mivel már sokan kérték ezt tőle, azt ígérte, hogy be fogja mutatni a listát.
Magyar Péter a Redditen nyaralás közben adott kérdezz-felelek formájában interjút, amelyben többek között az Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal vezetőinek leváltásáról, valamint a köztársasági elnök nép általi megválasztásának támogatásáról beszélt. A cikk nem tartalmaz konkrét információkat a TISZA-program gazdasági vagy szociális ígéreteinek teljesüléséről.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések átláthatóságát.
A cikkben Magyar Péter több ígéretet tett különböző területeken, többek között a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetéséről, a szociális szféra béremeléséről, valamint egyéb gazdasági és társadalmi intézkedésekről. A nyugdíjas SZÉP-kártya kapcsán konkrétan említésre került a bevezetés, ami összhangban van a rögzített ígérettel. A szociális szféra béremelése is szóba került, ami részben kapcsolódik a gyermekvédelmi dolgozók béremeléséhez, de a cikk nem említi kifejezetten a gyermekvédelmi ágazatot. A többi rögzített ígéret nem került említésre a cikkben.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések online elérhetőségét.
A cikk Magyar Péter és Sulyok Tamás közötti politikai konfliktusról szól, amelyben Magyar Péter a köztársasági elnök elmozdítását sürgeti, míg Sulyok Tamás nem hajlandó lemondani. A vita főként az államfő hivatalos és magánjellegű útjainak költségeiről és azok elszámolásáról szól.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy szerződések átláthatóságát, ezért nem kapcsolható a vállaláshoz.
A cikk Magyar Péter kritikáját ismerteti Sulyok Tamás köztársasági elnök 12 napos amerikai útjáról, amelyen fia is részt vett a honvédségi Falcon gépen, hivatalosan nem delegációs tagként. A cikk részletezi az út költségeit és programját, amely inkább városnézésre és múzeumlátogatásra hasonlít, nem pedig hivatalos tárgyalásokra. A cikk nem említ konkrét ígéretet vagy annak teljesülését.
A cikk átláthatósági kérdéseket vet fel az elnöki út költségeivel és résztvevőivel kapcsolatban, de nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát.
Amit biztosan tudunk, hogy az elnök fia a magyar honvédség Falcon gépén utazott...Már csak azt nem tudjuk, hogy milyen okból és hogy ki fizette az utazása költségeit.
A cikk a Magyar Péter miniszterelnök által irányított kormányzati tisztogatásról számol be, amely során több közjogi méltóság nem tett eleget a kormányfő felszólításának, és számos közszolgát politikai alapon hátrányos megkülönböztetés ér. A tisztogatás kiterjedt több kulturális intézmény vezetőire is.
A cikk nem tárgyalja az állami szerződések nyilvánosságát vagy a Nemzeti Szerződéstár működését, így nem lehet megítélni a vállalás teljesülését.
Ruff Bálint miniszter a kormányzati korrupcióról és gazdasági visszaélésekről beszél, amelyek az Orbán-rendszer alatt történtek. Kiemelte, hogy a kormányzás célja a bizonyos körök gazdagítása volt, és több esetben is említette a közpénzek eltérítését, valamint a stratégiai cégek eladásának problémáit. A beszélgetésben szó esett a Tisza frakciójáról és Magyar Péterről is, valamint a politikai struktúrák átalakításáról.
A cikkben Ruff Bálint említi, hogy a kormány titkolja, mire költ milliárdokat, és hogy a nyilvánosságra hozatal folyamatban van, ami összefügg a szerződések átláthatóságával.
„Anélkül, hogy megszegnék törvényeket” annyit elmondott, hogy azok nyolcvan százaléka „nem a haza védelmével kapcsolatos, vagy arról, hogy nemzetbiztonságilag miket kell tenni, hanem azzal, hogy hogyan lehet különböző, a sajtó által jól ismert cégeket olyan helyzetbe hozni, amikor ne kelljen beszámolnia arról a magyar kormánynak, hogy mennyi pénzt költ el bizonyos embereknek a gazdagodására”.
A cikk részletesen bemutatja Balásy Gyula cégeinek állami megbízásait és pénzügyi problémáit a 2026-os budapesti Bajnokok Ligája-döntő szervezésében, valamint a Tisza-kormány és Magyar Péter szerepét a helyzet kezelésében. Kitér arra is, hogy a Balásy-cégek állami szerződéseit felmondták a negatív körülmények miatt, és hogy Magyar Péter nem fogadta el Balásy felajánlását az állami kommunikációs cégek átvételére.
A cikk nem tartalmaz konkrét információt a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságáról vagy az állami szerződések online elérhetőségéről, így nem lehet egyértelműen megítélni a teljesülést.
A cikk szerint Magyar Péterék vagy Brüsszel elvárásai miatt, vagy a nemzeti vagyon kiárusítására készül a kormány, ami megoszthatja a Tisza-pártot.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az átláthatóságot érintő intézkedéseket.
A másik, hogy olyan radikális változásokra, a nemzeti vagyon kiárusítására készül a kormány, amiről úgy gondolják, hogy a részletek ismeretében a Tisza-pártot is megosztaná a kérdés, ezért már most bebiztosítják magukat.
A cikk arról számol be, hogy Magyar Péter miniszterelnök jövő héten kétszer is beszédet mond a parlamentben, és hétfőn megszavazzák az Alaptörvény 17. módosítását. Az ülésen több fontos törvényjavaslat is napirendre kerül, és a kormány rendkívüli ülést kezdeményezett.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések online elérhetőségét.
A cikk Magyar Péter miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök találkozójáról szól, különösen a kezet fogás körüli félreértésekről és azok cáfolatáról.
A cikk nem érinti az állami vagy magántulajdon-átruházási szerződések nyilvánosságát, így nem kapcsolható ehhez az ígérethez.
A cikk arról szól, hogy az Orbán-kormány pert indított, amelyet a Tisza-kormány fenntart, egy állami támogatásokkal kapcsolatos kérdés miatt, amelyben a felperes választ vár a pedofil papok állami támogatásáról szexedukációs programokra.
A cikkben felmerül az állami támogatások átláthatósága kérdésként, de nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy annak megvalósulását.
A válasz nem érkezett meg. Helyette feljelentés és per.
A parlament elfogadott egy javaslatot, amely egy bizottság felállítását írja elő a titkosszolgálati iratok felülvizsgálatára, nyilvánosság bevonásával és tájékoztatással. A bizottság tagjai között civilek és nemzetbiztonsági szakértők is vannak, és a nyilvánosságot is tájékoztatni fogják az eredményekről.
A cikkben szereplő javaslat a nyilvánosság bevonását és tájékoztatását célozza a titkosszolgálati iratok felülvizsgálatában, ami összhangban áll a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával kapcsolatos átláthatósági vállalással.
Az indoklás alapján a felülvizsgálatba a nyilvánosságot, kiváltképpen az e tárgykörrel foglalkozó, tudományos kutatásokat végző szakembereket is be kell vonni. ... illetve erről a nyilvánosságot is tájékoztassa.
A cikk a Tisza-kormány által kezdeményezett vármegyei névváltoztatásról szól, amely Magyar Péter kormányfőhöz köthető. Bemutatja a társadalmi egyeztetés folyamatát, a költségeket és a jogszabályi módosításokat, valamint a névváltoztatás szimbolikus jelentőségét és a modern közigazgatásra gyakorolt hatását.
A cikk nem tárgyalja az állami szerződések nyilvánosságát vagy átláthatóságát, így nem kapcsolható közvetlenül ehhez az ígérethez.
A cikk arról számol be, hogy Magyar Péter miniszterelnök szabadságstopot hirdetett a kormány tagjaira és minisztériumi dolgozókra, ugyanakkor ő maga a török tengerpartra utazott nyaralni.
A cikk nem foglalkozik a Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságával vagy szerződésekkel, ezért nem kapcsolható ehhez az ígérethez.
A cikk a magyar politikai kétharmadok történelmi és jelenlegi szerepét elemzi, különös tekintettel a Fidesz és a TISZA párt kétharmados többségére, valamint a szellemi szféra befolyására a politikai hatalom mellett.
A Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságával kapcsolatos ígéret nem jelenik meg a cikkben.
Toroczkai László a Mandiner Hotel Lentulai műsorában arról beszélt, hogy társadalmi igény van a Fidesz, a Mi Hazánk és más jobboldali erők összefogására a Tisza Párt ellen. Kiemelte a különbséget Orbán Viktor és Magyar Péter között, és bírálta a Tisza Pártot, amely szerinte nem rendszerváltást hozna, hanem az SZDSZ politikai világának visszatérését.
A cikk nem foglalkozik a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával vagy szerződések átláthatóságával.
A cikk Török Gábor politológus véleményét ismerteti Magyar Péter és Vitézy Dávid kommunikációs stílusáról a parlamenti szereplésük kapcsán, kiemelve, hogy a TISZA pártnak többféle hangja lehet a nyilvánosságban. Nem tartalmaz konkrét információt a TISZA párt által tett ígéretek teljesüléséről.
A cikk nem foglalkozik a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával vagy annak megvalósulásával.
A cikk a Tisza Párt képviselői ciklusok korlátozásáról szóló javaslatának kiskapuit elemzi, különös tekintettel a mandátumok megszerzésének és elvesztésének jogi bizonytalanságaira, valamint a javaslat pontosításának szükségességére.
A cikk nem tárgyalja a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát, így nem kapcsolható ehhez az ígérethez.
A cikk a Magyar Péter és Áder János alapítványa közötti nyilvános vitáról szól, amelyben közpénzek felhasználásáról és politikai állításokról esik szó. A vita során a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány közpénzek átláthatóságával és támogatásával kapcsolatos kritikákat utasítja vissza.
A cikk közpénzek felhasználásáról és támogatásokról szól, de nem tartalmaz konkrét információt a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságának megvalósulásáról vagy annak hiányáról.
A kormány már tavaly tavasszal döntött a rendezvény támogatásáról, a támogatási szerződést 2025 júniusában kötötték meg, a kifizetések pedig ennek megfelelő ütemezés szerint történtek.
A cikk Magyar Péter bejelentéséről szól, miszerint a Tisza-kormány kivezeti a vármegyei és főispáni rendszert, visszatérve a megyék és kormánybiztosok rendszeréhez. A változtatás költséges lehet, mivel a korábbi táblákat leselejtezték, és újakat kell beszerezni. A döntés megosztó, egyesek történelmi jelentősége miatt támogatják, mások pénzkidobásnak tartják.
A cikk nem érinti a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát, így nem releváns az adott ígéret szempontjából.
A cikkben Magyar Péter új alkotmánymódosítást nyújtott be, de nem szerepel konkrét utalás az Európai Ügyészséghez való csatlakozásra vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozására, illetve a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára.
A cikk nem tartalmaz utalást az állami vagy magántulajdon-átruházási szerződések online nyilvánosságára a Nemzeti Szerződéstárban.
- Magyar Péter benyújtotta az új alkotmánymódosítást, elküldik Sulyok Tamást – íme a legfőbb pontok
A cikk arról számol be, hogy Magyar Péter miniszterelnök egy négy éve készült videót osztott meg Áder János volt köztársasági elnök villájáról, amelyben a telek beépíthetőségének módosítását is említi. A videó eredetileg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt készítette, akik kifogásolták, hogy a miniszterelnök levágta a szövegeket. A cikk kitér a hatósági intézkedésekre is, valamint arra, hogy Áder János szervezete jelentős közpénzt kapott.
A cikkben említés történik az ingatlan beépíthetőségének módosításáról és az állami források felhasználásáról, de nem utal konkrétan a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára vagy annak betartására.
valóban módosították a telek beépíthetőségét, hogy nagyobb házba költözhessen a volt köztársasági elnök úr
A cikk bemutatja Magyar Péter és a Tisza-kormány által benyújtott Alaptörvény-módosítást, amely több közjogi tisztség szabályait változtatná meg, köztük a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozását. A módosítás célja a jogállami garanciák helyreállítása és a közpénz védelmének erősítése, azonban több szervezet és korábbi köztársasági elnök kritikával illette a javaslatot.
A cikk nem említi konkrétan a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések online elérhetőségét.
Magyar Péter és Áder János között éles vita alakult ki közpénzek felhasználásáról és alkotmányossági kérdésekről, amelyben Magyar Péter közpénzfelhasználással kapcsolatos állításokat tett, de nem támasztotta alá azokat forrással.
A cikk közpénzfelhasználásról és ingatlanhasználatról szól, ami érintheti az átláthatóságot, de nem utal konkrétan a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára vagy annak betartására.
A szintén közpénzből élő Magyar Péter a vitát folytatva azt állította, hogy Áder János „közpénznyelő” alapítványa eddig összesen 18,3 milliárd forint közpénzhez jutott. Bejegyzésében azt írta, hogy ez az összeg luxusvilla vásárlására, valamint „haverok” kifizetése lett fordítva.
A cikk arról szól, hogy Magyar Péter a kampányban felelőtlen ígéreteket tett, például a családi pótlék megduplázását, amit már a tiszás szavazók is felismernek.
A cikk nem foglalkozik a Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságával vagy átláthatósági intézkedésekkel.
A cikk a zuglói Bosnyák téri beruházás körüli jogi és pénzügyi vitákról szól, ahol Magyar Péter kormánya leállította az állami hivatalok költözését az irodaházakba, és a vételár kifizetését is. Az önkormányzat perrel fenyeget az elővásárlási jog megsértése miatt, és a beruházóval való tárgyalások sem vezettek eredményre.
A cikk nem említi az állami szerződések nyilvánosságát vagy a Nemzeti Szerződéstár működését, így nem lehet megítélni a vállalás teljesülését.
A cikk a Tisza-kormány első 50 napjának politikai eseményeit és teljesítményeit elemzi, említve Magyar Pétert és a kormány intézkedéseit, de nem részletezi konkrétan a nyilvánosságra hozatal vagy vagyonadó vállalásokat.
A cikk nem tartalmaz konkrét információt a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságáról vagy annak teljesüléséről.
A cikk Magyar Péter Áder János elleni támadásait elemzi, és megállapítja, hogy a Telex írása inkább politikai háttérmagyarázat, nem pedig bizonyíték a vádakra. Magyar Péter továbbra is próbálja igazolni állításait, de a cikk nem mutat be konkrét bizonyítékot.
A cikk nem tárgyalja a Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságát vagy az átláthatóságot, így nem kapcsolható az ígéret teljesüléséhez.
A cikk Hann Endre, a Medián ügyvezetőjének véleményét és kutatási eredményeit ismerteti a Tisza támogatottságáról és a Fidesz helyzetéről Magyarországon. A Tisza támogatottsága magas, a Fideszé pedig csökken, de a Tisza támogatottsága sem növekedhet végtelenségig, és a gazdasági nehézségek hatással lehetnek a népszerűségre.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések átláthatóságát.
A cikk Magyar Péter és Áder János közötti konfliktusról számol be, amelyben Magyar Péter bírálja Ádert az állami pénzek kezelésével kapcsolatban, különösen a Kék Bolygó Alapítvány és az állami juttatások ügyében.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár vagy szerződések nyilvánosságát, így nem lehet megítélni a vállalás teljesülését.
A cikkben Magyar Péter bírálja Áder Jánost, aki szerinte közpénzeket használ fel saját és alapítványa céljaira, és a kormányzati intézkedések következtében ezek az alapítványok állami fenntartásba kerülnek, ami bevételkiesést jelent Ádernek. A vita a Tisza alkotmánymódosítási terve körül zajlik, amely az államfő eltávolítását célozza.
Bár a cikk állami fenntartásba vételről és pénzügyi átláthatóságról beszél, nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy annak megvalósulását, ezért az irány nem egyértelmű.
a kekvák állami tulajdonba vételével a hozzá köthető milliárdos pénzszivattyú-alapítvány is állami fenntartásba kerül
A 21 Kutatóközpont júniusi felmérése szerint a Tisza Párt jelentős előnnyel vezet a választók körében, míg a Fidesz támogatottsága stabilizálódott. A kutatás módszertana részletesen ismertetve, a minta reprezentatív a teljes lakosságra nézve.
A cikk a Tisza Párt támogatottságáról szól, de nem tartalmaz információt a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságáról vagy annak teljesüléséről.
A Tisza Párt 67 százalékon, a Fidesz 24 százalékon áll a választani tudó szavazók között a 21 Kutatóközpont június végi felmérése szerint...
A cikk a NAV elnöki pozíciójának betöltésével kapcsolatos bizonytalanságokat és a nyilvános pályázat kiírásának tervét tárgyalja, valamint a kormányzati kommunikációban tapasztalható ellentmondásokat és a politikai befolyástól mentes szakmai működésre való törekvést említi.
A cikkben szerepel, hogy a NAV elnöki pozíciójára nyilvános pályázatot írnak ki, ami a teljes átláthatóságot és a politikai befolyástól mentes szakmai működést szolgálja, így részben támogatja a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságának elvét az átláthatóság jegyében.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöki pozíciójára nyilvános pályázatot írunk ki - jelentette be. A döntés hivatalos indoklása alapján a változtatással a teljes átláthatóságot szeretnék biztosítani, valamint azt, hogy az adóhatóság valamennyi területe kizárólag szakmai alapon és a politikai befolyástól mentesen működhessen.
Magyar Péter kormánya elfogadott egy határozatot, amely előírja a rendszerváltás előtti iratok teljes körű átadását és feltárását a közlevéltárak számára, valamint a kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálatát.
A határozat a köziratok és levéltári anyagok átlátható kezelését és jogszabályi felülvizsgálatát írja elő, ami összhangban áll az átláthatóság növelésével.
A határozat emellett előírja a köziratokra, a közlevéltárakra és a magánlevéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát, amelynek előkészítési határideje 2026. október 31.
A cikkben Áder János volt köztársasági elnök és Magyar Péter közötti vita jelenik meg, amelyben Áder János állami pénzekkel kapcsolatos kritikákat fogalmaz meg, míg Magyar Péter az állami tulajdonba vétel kapcsán reagál.
A cikk nem foglalkozik a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával vagy szerződések átláthatóságával.
A cikk Áder János és Magyar Péter közötti vitáról szól, amelyben Áder bizonyítékot vagy bocsánatkérést vár Magyar Péter állításaira. A cikk nem érinti közvetlenül a TISZA program konkrét ígéreteit.
A cikk nem foglalkozik a Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságával vagy az átláthatóság növelésével.
Áder János felszólította Magyar Pétert, hogy bizonyítékokkal támassza alá állításait vagy kérjen bocsánatot. Magyar Péter válaszában Áder állami juttatásait és alapítványait kritizálta, de a cikk nem tartalmaz konkrét ígéret teljesülésére vonatkozó információt.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságát vagy az állami szerződések átláthatóságát.
A cikkben Magyar Péter több témában nyilatkozik, többek között a gyermekvédelem alá visszahelyezendő javítóintézetekről, a pápalátogatás előkészítéséről, valamint az iskolakezdési támogatásról. A gyermekvédelemhez kapcsolódóan említi, hogy a szabályok változni fognak, és az intézményeket vissza fogják helyezni a gyermekvédelem alá. A pápalátogatás előkészítése elindult, de nincs még konkrét időpont.
A cikk említi az átláthatóságot és a nyilatkozati szabályok lazítását az állami szektorban, ami részben kapcsolódhat a szerződések nyilvánosságához, de nem egyértelmű a konkrét kötelező online nyilvánosságra vonatkozóan.
A kórházak viszont vissza fognak kerülni állami fenntartásba és utána majd a nyilatkozati szabályok minden kórházra vonatkozni fognak – sokkal lazább nyilatkozati rend lesz.
Magyar Péter a fenntartható költségvetés fontosságát hangsúlyozza, és az iskolakezdési támogatás bevezetéséről beszél. Kitért a gyermekvédelemmel kapcsolatos intézményi átalakításokra, valamint a kórházak állami fenntartásba vételére és az átláthatóság javítására. A cikkben szó esik a költségvetési tervezetről, a szociális juttatások feltételéről, valamint a kormányzati átláthatóság és pénzügyi ellenőrzés kérdéseiről.
A cikk említi, hogy a kórházak visszakerülnek állami fenntartásba, és utána a nyilatkozati szabályok minden kórházra vonatkozni fognak, ami az átláthatóság javulását jelzi.
A kórházak viszont vissza fognak kerülni állami fenntartásba és utána majd a nyilatkozati szabályok minden kórházra vonatkozni fognak – sokkal lazább nyilatkozati rend lesz.
A cikkben Magyar Péter több témában nyilatkozik, többek között a SAFE-hitelről, az egészségügyi intézmények állami fenntartásba vételéről, a gyermekvédelmi intézmények helyzetéről és az iskolakezdési támogatásról. Kiemelten foglalkozik a kórházak állami fenntartásba vételével és a gyermekvédelmi intézmények visszahelyezésével a gyermekvédelem alá.
A cikkben szó esik átvilágításokról és átláthatóságról, de nem található konkrét utalás a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára vonatkozóan.
Magyar Péter Szijjártó Péter külügyminiszteri útjairól és ennek költségeiről hangsúlyozta: egyre mélyebbre mennek az átvilágításban, feljelentések is készülnek a minisztériumokban.
A cikkben Magyar Péter több témában nyilatkozik, többek között a NAV-elnök átmeneti kinevezéséről, a gyermekvédelmi intézmények visszahelyezéséről a gyermekvédelem alá, valamint az iskolakezdési támogatásról. Kitér a kórházak állami fenntartásba vételére és a nyilatkozati szabályok változására is.
A cikk említi a kórházak átláthatóságát és nyilatkozati szabályok változását, de nem utal konkrétan a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára vagy szerződések online elérhetőségére.
A kórházak viszont vissza fognak kerülni állami fenntartásba és utána majd a nyilatkozati szabályok minden kórházra vonatkozni fognak – sokkal lazább nyilatkozati rend lesz.
A cikkben Magyar Péter több témában nyilatkozik, többek között a gyermekvédelem alá tartozó intézmények visszahelyezéséről, az iskolakezdési támogatásról, valamint a kórházak állami fenntartásba vételéről és az átláthatóság kérdéséről. Emellett szó esik a kormányzati átláthatóságról és a költségvetési fegyelemről is.
A cikk említi az átláthatóságot, például a kórházak visszakerülését állami fenntartásba és a nyilatkozati szabályok változását, de nem utal konkrétan a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára.
A kórházak viszont vissza fognak kerülni állami fenntartásba és utána majd a nyilatkozati szabályok minden kórházra vonatkozni fognak – sokkal lazább nyilatkozati rend lesz.
A cikkben Magyar Péter több témában nyilatkozik, többek között a gyermekvédelem helyzetéről, az iskolakezdési támogatásról, a kórházak állami fenntartásba vételéről és a kormányzati átláthatóságról. Megemlíti, hogy a javítóintézetek visszakerülnek a gyermekvédelem alá, és a szabályok változni fognak, valamint hogy a gyermekvédelmi dolgozók helyzetének javításán dolgoznak.
A cikkben említés történik a kórházak állami fenntartásba vételéről és a nyilatkozati szabályok változásáról, ami az átláthatóság javulását célozhatja, de konkrétan a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságáról nincs szó.
A kórházak viszont vissza fognak kerülni állami fenntartásba és utána majd a nyilatkozati szabályok minden kórházra vonatkozni fognak – sokkal lazább nyilatkozati rend lesz.
A cikkben Magyar Péter miniszterelnök beszél a vízfogyasztás korlátozásáról, a kórházak állami fenntartásba vételéről, a gyermekvédelmi intézmények visszahelyezéséről a gyermekvédelem alá, valamint az iskolakezdési támogatásról. Emellett szó esik a kormányzati átláthatóságról és a költségvetési fegyelemről is.
Magyar Péter a kórházak állami fenntartásba vételéről beszél, és arról, hogy a nyilatkozati szabályok minden kórházra vonatkozni fognak, ami az átláthatóság javulását jelzi.
A kórházak viszont vissza fognak kerülni állami fenntartásba és utána majd a nyilatkozati szabályok minden kórházra vonatkozni fognak – sokkal lazább nyilatkozati rend lesz.
A cikkben Magyar Péter több témában nyilatkozik, többek között a képviselői mandátumkorlátozásról, a kórházak állami fenntartásba vételéről, az iskolakezdési támogatásról, a gyermekvédelemhez kapcsolódó intézmények helyzetéről, valamint a kormány átláthatósági és költségvetési terveiről.
A cikk említi, hogy a kórházak visszakerülnek állami fenntartásba, és utána a nyilatkozati szabályok minden kórházra vonatkozni fognak, ami az átláthatóság növelését jelzi.
A kórházak viszont vissza fognak kerülni állami fenntartásba és utána majd a nyilatkozati szabályok minden kórházra vonatkozni fognak – sokkal lazább nyilatkozati rend lesz.
A cikk beszámol a Tisza-kormány döntéséről, amely szerint 2026. október 22-én kezdik nyilvánosságra hozni a magyarországi ügynökaktákat, de a nyilvánosság nem jelent válogatás nélküli adatközlést, az érzékeny adatok védelme és anonimizálás biztosított. Emellett a kormány átláthatósági intézkedéseket is hozott a költségvetés átláthatóságának növelése érdekében.
A cikkben szerepel, hogy a kormány döntött az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról, ami az átláthatóság növelését szolgálja, bár a nyilvánosság nem válogatás nélküli, de ez a lépés összhangban van az átláthatóságot célzó ígéretekkel.
a kormány döntése alapján 2026. október 22-én hozzáférhetővé válhatnak az úgynevezett hatos karton és a mágnesszalagok nem minősített, leíró adatai... A nyilvánosság viszont nem válogatás nélküli adatközlést jelent
A cikk arról számol be, hogy Magyar Péter nyomást gyakorol Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészre az ukrán aranykonvoj ügy kapcsán, és távozásra szólítja fel, ha nem tudja megtisztítani szervezetét a volt kormányzati befolyástól.
A cikk nem foglalkozik állami szerződések nyilvánosságával vagy átláthatósággal, ezért nem kapcsolható az ígérethez.
A cikk a Budapesti Közlekedési Központnál (BKK) feltárt súlyos visszaélésekről szól, különösen a klímaberendezések ellenőrzésének manipulálásáról és a munkaidő-elszámolásokkal kapcsolatos visszaélésekről. Szepesfalvy Anna, a fővárosi Fidesz frakcióvezetője a Tisza Pártot és a Podmaniczky Mozgalmat is felelősségvállalásra szólította fel a fővárosi cégek ellenőrzésében való részvételre, hangsúlyozva az átláthatóság és a felelősségvállalás fontosságát.
A cikkben Szepesfalvy Anna az átláthatóság fontosságát hangsúlyozza, és a Tisza Pártot a fővárosi cégek felügyeletében való részvételre szólítja fel, ami összefügg a szerződések nyilvánosságával és átláthatóságával.
A Tisza Párt és a Podmaniczky Mozgalom rendszeresen az átláthatóság fontosságát hangsúlyozza, miközben továbbra sem hajlandóak részt venni a fővárosi nagyvállalatok felügyelőbizottságainak munkájában.
A cikk részletesen beszámol a Tisza-kormány személyi változásairól, köztük Magyar Péter miniszterelnök döntéseiről, valamint a kormányzati intézkedésekről az egészségügy, költségvetés és vízgazdálkodás területén. Emellett említi a Tisza Párt politikai előnyének növekedését és a kormányzati átalakításokat a költségvetés-tervezésben.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságának bevezetését vagy annak előrehaladását.
A cikk Magyar Péter és a Tisza Párt politikai magatartását kritizálja, különösen az agresszív stílust és a vidéki önkormányzatokra gyakorolt nyomást, valamint a polgármesterek fenyegetését említi.
A cikk nem foglalkozik az állami vagy magántulajdon-átruházási szerződések nyilvánosságával vagy átláthatóságával.
A cikk a Tisza Párt támogatottságának növekedéséről és a politikai helyzet alakulásáról számol be a választások után, kiemelve a Fidesz támogatottságának csökkenését és a kétpártrendszer felé haladást.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések online elérhetőségét.
A Tisza Párt négy parlamenti vizsgálóbizottság vezetőjét jelölte, köztük a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró bizottság élére Diószegi Juditot. A frakcióvezető bejelentette, hogy a párt minden képviselője benyújtotta vagyonnyilatkozatát, és a vagyonnyilatkozati rendszert szigorítani kívánják az átláthatóság érdekében. Emellett szó esett a gyűlöletkeltő politikai reklámok visszaszorításáról, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről, valamint a devizahiteles perek felfüggesztéséről.
A frakcióvezető bejelentette a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítását az átláthatóság érdekében, ami összhangban áll a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával kapcsolatos ígérettel.
Szigorítják a vagyonnyilatkozati rendszert, mert ezzel is szeretnék segíteni az átláthatóságot
A cikk Magyar Péter vagyonnyilatkozatát elemzi, bemutatva anyagi helyzetét, ingatlanjait, megtakarításait és jövedelmét. Nem tartalmaz információt a TISZA párt konkrét ígéreteinek teljesüléséről.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy annak megvalósulását.
A cikk bemutatja a Tisza-kormány által benyújtott törvénycsomagot, amely a közbeszerzési szabályokat és az összeférhetetlenségi előírásokat szigorítaná, bevezetné az átlátható gazdasági szereplő fogalmát, és erősítené a korrupcióellenes intézkedéseket a közbeszerzések területén.
A cikk említi, hogy a közbeszerzési dokumentumokat nyilvánosan, ingyenesen és teljes körűen elérhetővé kell tenni az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben, ami a szerződések átláthatóságát növeli, hasonlóan a Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságához.
az ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumokat az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer nyilvános, regisztráció nélkül elérhető felületén kellene közvetlenül, korlátlanul, teljeskörűen és ingyenesen hozzáférhetővé tennie.
A cikk a Tisza Párton belüli nyilvános konfliktusról számol be, amely Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes házelnök között történt a parlamentben. A vita a házelnök szót megvonó döntéséről és annak politikai jelentőségéről szól, különösen Magyar Péter politikai stílusára fókuszálva.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával kapcsolatos intézkedéseket vagy azok teljesülését.
A cikk a Tisza Párt választási kampányának finanszírozásáról és költéseiről számol be, kiemelve, hogy a párt több magánadományt kapott, mint állami támogatást, és a teljes összeget elköltötte kampánycélokra.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár vagy szerződések nyilvánosságát, csak kampányköltségekről és forrásokról szól.
magánszemélyektől több pénz folyt be adományként, mint amennyit a párt az állami költségvetésből kapott támogatásként
A cikk a Tisza Párt képviselőinek és kormánytagjainak vagyonnyilatkozatait elemzi, kiemelve a hiányosságokat és a Magyar Péter által szorgalmazott szigorúbb ellenőrzés szükségességét. Rámutat arra, hogy a javasolt új szabályozás szigorúbb következményeket helyez kilátásba a hamis vagy hiányos vagyonnyilatkozatok esetén, és hangsúlyozza, hogy a szabályoknak mindenkire, így a párt saját tagjaira is vonatkozniuk kellene.
A cikk a vagyonnyilatkozatok átláthatóságának és szigorúbb ellenőrzésének szükségességét tárgyalja, ami részben kapcsolódik a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságához, de nem említi konkrétan az online szerződésnyilvánosságot vagy annak megvalósulását.
Ha Magyar Péter valóban szigorúbb fellépést és transzparenciát akar a vagyonnyilatkozatok kérdésében, akkor az Integritás Hatóságnak fel kell lépnie pártja egyik miniszterével és két kormánybiztosával szemben is.
A cikk arról számol be, hogy Magyar Péter bejelentette a kamatstop megszüntetését és a védett üzemanyagárak módosítását, ami megszorítások előkészítésére utal.
A cikk nem foglalkozik a Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságával vagy átláthatósággal, így nem kapcsolható az ígérethez.
A cikkben Magyar Péter a Fidesz-kormány gazdasági és költségvetési politikáját bírálja, különösen az állami cégek privatizációját és az állami hitelek felhasználását. Emellett beszél az egészségügyi minisztérium létrehozásáról és a kórházak hűtésére elkülönített pénzről, valamint a rendeleti kormányzás megszüntetéséről és az országgyűlési képviselők fizetésének csökkentéséről.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések átláthatóságát.
A cikkben Bart István, a Tisza helyettes államtitkára a falvak elnéptelenedését és a városokba költözés szükségességét hangsúlyozza, ami vitát váltott ki a politikai szereplők között.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések átláthatóságát.
A cikk a hőség miatt bevezetett intézkedésekről, vízkorlátozásokról és a Tisza-kormány közszférában elrendelt home office-ról szól, amelyet Magyar Péter miniszterelnök jelentett be.
A Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával kapcsolatos ígéret nem jelenik meg a cikkben, így nem értékelhető.
A cikk arról szól, hogy Havasi Bertalan feljelentést tett Magyar Péter ellen hivatali visszaélés miatt, de az ügyészség elutasította a feljelentést. A Fidesz kommunikációs igazgatója azonban nem adja fel az ügyet, és azt állítja, hogy Magyar Péter törvénytelen utasítást adott a minisztérium biztonsági embereinek.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések átláthatóságát, így nem értékelhető az ígéret teljesülése.
Magyar Péter kormányfő a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tisztavatóján hangsúlyozta a törvényesség betartásának fontosságát a rendvédelemben, és ígéretet tett a rendvédelem megfelelő támogatására, beleértve az életpálya, fizetés és technikai háttér fejlesztését.
A cikk nem foglalkozik az állami szerződések nyilvánosságával vagy a Nemzeti Szerződéstár kérdésével.
Magyar Péter a Ludovikán tartott beszédében a törvényesség, becsület és hivatás tiszteletére hívta fel a frissen avatott tiszteket, hangsúlyozva a törvény betartásának fontosságát és a hatalommal való visszaélés elutasítását. Kiemelte a rendvédelem támogatásának szükségességét, beleértve a bérek, életpálya és felszerelés javítását.
A cikk nem említi az állami szerződések nyilvánosságra hozatalát vagy a Nemzeti Szerződéstárat.
A cikk a Fővárosi Közgyűlés üléséről szól, ahol a Tisza és a Fidesz képviselői vitáztak a korrupcióról, felelősségvállalásról, valamint a társadalmi kérdésekről, például az LMBTQ-közösség jogairól. A Tisza képviselői a korrupció elleni fellépést és átláthatóságot hangsúlyozták, míg a Fidesz a Tisza felelősségvállalásának hiányát kritizálta, különösen a főváros pénzügyi helyzetének kezelésében.
A cikkben a transzparencia és korrupció témája felmerül, de nincs konkrét utalás a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára vagy szerződések online elérhetőségére.
A cikk a Tisza Párt és Magyar Péter tevékenységét kritizálja, különösen a letartóztatások és a politikai megfélemlítés kapcsán, amelyeket a kommunista diktatúrához hasonlít. A cikk nem említi konkrétan a Tisza Párt által vállalt ígéreteket, így nem lehet egyértelműen megítélni azok teljesülését.
A cikk nem említi az állami szerződések nyilvánosságát vagy átláthatóságát.
A cikk arról számol be, hogy az egészségügyi miniszter törvénymódosítást nyújtott be az egyedi méltányossági gyógyszerkérelmek elbírálásának egységes állami kezelésére, a Batthyány-Strattmann László Alapítvány feladatainak átvételével a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által. A cél az átláthatóság és a betegek méltányos hozzáférésének erősítése.
A törvénymódosítás az egyedi méltányossági ügyek egységes állami elbírálását és átlátható döntéshozatali mechanizmusokat ígér, ami az átláthatóság növelését szolgálja.
Az egészségbiztosító szakmai apparátusa, átlátható döntéshozatali mechanizmusai, valamint az orvosszakmai és egészség-gazdaságtani szempontok következetesebb érvényesítése garanciát jelenthetnek arra, hogy a rendszer gyorsabban, igazságosabban és mindenekelőtt a betegek érdekeit szem előtt tartva működjön.
A cikk bemutatja, hogy Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt képviselője törvényjavaslatot nyújtott be az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának előkészítésére, amely összhangban áll Magyar Péter korábbi ígéretével az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról. A javaslat egy bizottság létrehozását célozza, amely segítené a minősített iratok felülvizsgálatát és a titkosítások feloldását.
A cikk részletesen ír a nyilvánosságra hozatal előkészítéséről és a minősített iratok felülvizsgálatáról, ami összhangban van a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára vonatkozó átláthatósági ígérettel, különösen az állami dokumentumok nyilvánosságra hozatalának elősegítésében.
Melléthei-Barna benyújtotta az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának előkészítéséről szóló törvényjavaslatot... A javaslat létrehozna egy 11 tagból álló Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot... A bizottság célja az 1990. február 14. előtt keletkezett minősített iratok „minősítésének feloldásához szükséges előzetes értékelés lefolytatása”... A minősítés alól feloldott dokumentumokat a szolgálatoknak azonnal át kell adnia az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának.
A cikk Kubatov Gábor interjúját tartalmazza, amelyben beszél a Ferencváros helyzetéről, a klubelnöki posztról, a kormányváltás hatásairól és a Fradiváros-projektről. Megemlíti, hogy a támogatások átláthatóságával kapcsolatban készségesen áll vizsgálatok elé, és a politikai változások hatásait még nem tudják pontosan felmérni.
A cikkben szó esik a támogatások átláthatóságáról, de nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések online elérhetőségét.
Ezért aztán minden vizsgálat elé, minden nyomozás elé én tiszta szívvel és teljesen transzparensen állok oda.
Magyar Péter a parlamentben arról beszélt, hogy több százmillió forint állami támogatás érkezik a tusványosi fesztiválhoz, amelyet a kormányzat részben tulajdonolt cégek is támogatnak. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a miniszterelnököt nem merik meghívni az eseményre, bár az egyik szervező szerint idén Orbán Viktor is beszédet mond majd.
A cikk nem említi az állami szerződések nyilvánosságát vagy átláthatóságát.
A cikk az Amnesty International véleményét ismerteti Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolításáról, amelyet a kormány egyszerűsített jogi megoldással kíván végrehajtani. A jogvédők kifogásolják, hogy a leváltás nem biztosít tisztességes eljárást, és a társadalmi egyeztetés is elégtelen volt. A cikk említi Magyar Pétert és a Tisza-kormányt is egy fotó kapcsán.
A cikk nem foglalkozik a Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságával vagy szerződésekkel, így nem releváns ehhez az ígérethez.
Magyar Péter a 444-nek adott interjúban beszélt a köztársasági elnök szerepéről, a jogállam helyreállításáról, a korrupció elleni harcról, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításáról, valamint a politikai tisztulás szükségességéről. Kiemelte, hogy elvárja az elnöktől az ellenállást a jogállam lebontásával szemben, és hangsúlyozta a kormányzati és pártfrakciós viták fontosságát. A cikkben szó esik a korrupciós ügyek feltárásáról és a maffia elleni fellépésről is.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések átláthatóságának növelését.
A cikkben Magyar Péter bejelenti, hogy hétfőn ismertetik az Országgyűlésben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslatot, valamint az alaptörvény-módosítást, amely az Orbán bábjainak vergődését lezárja. A javaslatok szigorítását is támogatja, és társadalmi egyeztetés után további szigorítások várhatók. A kormányfő pedig a vagyonvisszaszerzési hivatal felállítását szeptember elejére reméli.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések online elérhetőségét, így nem lehet egyértelműen kapcsolni az igerethez.
A cikkben Kuncze Gábor beszél Magyar Péterről, az új politikai vezetésről és a kormányzati átláthatóság kérdéseiről. Kiemeli, hogy Magyar Péter felismerte a politika megváltozott nyelvét, de hiányolja a konkrétumokat az ország problémáinak megoldására. Kuncze hangsúlyozza az átláthatóság fontosságát, különösen a magántőkealapok és közpénzek kezelésében, és türelmet kér az új kormánytól.
Kuncze Gábor a cikkben az átláthatóság fontosságát hangsúlyozza, különösen a magántőkealapok és közpénzek kezelésében, ami összefügg a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával.
Kuncze a beszélgetésben arra is kitért, hogy az elmúlt években olyan rendszer épült ki, amelyben közpénzekből létrejött vagyonelemek magánkézbe kerülhettek úgy, hogy a valódi tulajdonosok kiléte rejtve maradt. A volt belügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az idő kulcskérdés.
Magyar Péter bejelentette, hogy a jövő héten beterjesztik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló jogszabályokat, melynek célja a közvagyon visszaéléseinek feltárása és a jogellenesen megszerzett vagyon visszaszerzése.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az online elérhetőséget.
A cikk a Legfőbb Ügyészség közleményét ismerteti az „aranykonvoj” ügyében, amelyben Magyar Péter miniszterelnök azonnali belső vizsgálatot rendelt el a NAV-nál, a TEK-nél és az érintett szolgálatoknál. Az ügyészség hangsúlyozza a teljes körű vizsgálat szükségességét, és a nyomozás jelenleg is folyamatban van.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések online elérhetőségét.
Az Országgyűlés sürgős tárgyalásba vette az uniós forrásokhoz való hozzáférést szabályozó törvényjavaslatot, amelyet a Tisza és a Mi Hazánk képviselői támogattak, míg a Fidesz és a KDNP frakció tagjai ellene szavaztak. A javaslat célja a korrupció elleni fellépés, a pénzügyi átláthatóság növelése, a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítása, valamint az uniós források hazahozatala és felhasználása.
A javaslat az átláthatóság növelését célozza, többek között a közadatok nyilvánosságának megerősítésével, ami összhangban áll a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára vonatkozó ígérettel.
Az információszabadság és a közadatok nyilvánosságának megerősítéséről is szól, bővítik a központi információs közadat nyilvántartásban közzétételre kötelezett szervezetek körét.
A cikk arról számol be, hogy a Tisza Párt pártalapítványa, amely közel 900 millió forintos állami támogatásra jogosult, egyelőre nem létezik, így kérdéses, hogy a támogatást kinek utalják majd. A pártalapítvány létrehozásának hiánya miatt felmerülnek átláthatósági és jogszerűségi aggályok.
A cikk szerint a Tisza Párt pártalapítványa nem létezik, miközben közel 900 millió forintos támogatásra jogosult, ami átláthatósági problémákat vet fel, így a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságának elve nem teljesül.
Évente több mint 887 millió forintos költségvetési támogatásra jogosult a Tisza Párt pártalapítványa, ami egyelőre nem is létezik.
A cikk az európai uniós csúcsokkal és Magyar Péter brüsszeli szereplésével foglalkozik, valamint Orbán Viktor politikai helyzetével az EU-ban. Több témát érint, de nem tér ki konkrétan a megadott igeretek teljesülésére.
Nem szerepel információ a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságáról a cikkben.
Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben beszélt a Vitnyéd-Csermajorba tervezett migránstábor ügyéről, amelyről szerinte az előző Orbán-kormány több kormányülésen is döntött, de nem tájékoztatták megfelelően a nyilvánosságot és a helyi lakosságot. A beruházás végül nem valósult meg a helyi ellenállás miatt. Magyar Péter a kormányzati átláthatóság növelését és a korábbi titkolózás megszüntetését ígéri.
A cikk szerint Magyar Péter a kormányzati döntések átláthatóságának növelését és a korábban nem ismert információk nyilvánosságra hozatalát ígéri, ami összhangban van a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával.
A miniszterelnök szerint a Tisza-kormány a jövőben nagyobb átláthatóságot kíván biztosítani a kormányzati döntések terén, és nyilvánosságra hozza azokat az információkat, amelyek korábban nem voltak ismertek a közvélemény számára.
A cikkben Magyar Péter a kormány migrációs politikáját és a menekülttábor építését kritizálja, különösen a kárpátaljai magyar menekültek elhelyezésének módját. A vita során a kormány képviselői tagadják a migránstábor építését, és hangsúlyozzák a határzár és a migrációs paktum elutasítását.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések átláthatóságát, így nem kapcsolható a vállaláshoz.
A cikk a Tisza-kormány igazságszolgáltatási reformterveiről szól, különösen a közjegyzői rendszer átalakításáról, amelyet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nem támogat. A program szerint a közjegyzői hatáskörök szűkítése, díjak plafonozása és a közjegyzőségek számának megszüntetése a verseny érdekében történne. A kamara szerint ezek a lépések nem hatékonyak, és a közjegyzők fontos szerepet töltenek be az igazságszolgáltatásban.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami és magántulajdon-átruházási szerződések online elérhetőségét, így nem lehet megítélni a program ezen ígéretének teljesülését.
A cikkben a szerb ellenzék egyik vezetője, Borko Stefanović, támogatja a Tisza Párt győzelmét és Magyar Péter munkáját, különösen a korrupció elleni intézkedések és a titkos szerződések nyilvánosságra hozatala kapcsán. Kiemeli az egészségügyi és oktatási dolgozók béremelésének fontosságát, valamint a korrupció elleni harc szükségességét, amely összefügg a magyarországi kormányzati lépésekkel is.
A cikkben világosan kérik a titkos szerződések nyilvánosságra hozatalát, ami összhangban van a Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságával.
Nagy elvárásokkal és nyomatékosan kérjük az új magyar kormánytól, hogy mielőbb, és minél nagyobb terjedelemben hozza nyilvánosságra a titkos szerződéseket
A cikk arról számol be, hogy Magyar Péterék terveik szerint átszervezik a Terrorelhárítási Központot (TEK) és a Nemzeti Nyomozó Irodát (NNI), visszaállítva a 2012 előtti állapotot, ami a Belügyminisztérium szerint már papíron is zajlik. Ez a lépés a rendőrségi és titkosszolgálati vezetők leváltásával és a TEK-főigazgató menesztésével kapcsolatos tisztogatási hullám része.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések átláthatóságát, ezért nem kapcsolható ehhez az ígérethez.
A cikk a Fidesz 32. kongresszusáról szól, ahol Orbán Viktort újraválasztották, és megemlíti a Tisza programot, illetve a párt jelenlegi helyzetét a közvélemény-kutatások tükrében.
A cikk nem tárgyalja a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések átláthatóságát.
A cikk Magyar Péter győzelmét elemzi, kiemelve, hogy a korrupció elleni fellépés és a társadalmi egyesítés fontos szerepet játszott a sikerében. Az új vezetés célja a korrupció visszaszorítása és a társadalom megosztottságának csökkentése, ami összefügg a korrupcióellenes intézkedésekkel.
A cikk nem említi konkrétan az állami szerződések nyilvánosságra hozatalát vagy a Nemzeti Szerződéstárat, így nem lehet egyértelműen megítélni a teljesülést.
Magyar Péter miniszterelnök menesztette a négy nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját, ami a nemzetbiztonsági közösség iránti bizalom helyreállítására irányuló lépés lehet.
A cikk nem tárgyalja az állami vagy magántulajdon-átruházási szerződések nyilvánosságát vagy a Nemzeti Szerződéstárat.
Magyar Péter miniszterelnök felmentette szombati hatállyal a négy nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját.
Szakács Péter Lajos, a Tisza Párt képviselője a NAIH-hoz fordult, mert szerintük egy korábbi kormányzati NKA-támogatás nem átlátható módon jutott fideszes szervezetekhez Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Két szervezet nem vagy nem megfelelően válaszolt a közérdekűadat-igénylésre, ezért adatvédelmi eljárást kezdeményezett.
A cikk arról szól, hogy a Tisza Párt képviselője átláthatóságot követel egy állami támogatás ügyében, ami összefügg a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával, de a cikk nem mutatja, hogy a vállalás teljesülne, inkább az átláthatóság hiányára hívja fel a figyelmet.
Szakács Péter Lajos... a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult... hogy állítása szerint az előző kulturális kormányzat mintegy 400 millió forintnyi NKA-támogatást osztott szét Fideszhez köthető szervezetek között... bejelentéssel éltem a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalához, hogy a szükséges eljárásokat folytassa le
A cikk a Tisza Párt és a Fidesz kampányfinanszírozásának átláthatóságával foglalkozik, kiemelve, hogy a jelenlegi szabályok nem teszik lehetővé a kampányköltségek részletes és hiteles ellenőrzését, és a valós költések jelentősen eltérhetnek a hivatalos beszámolóktól. A Transparency International Magyarország javaslatait is ismerteti a kampányfinanszírozás átláthatóságának javítására.
A cikk részletesen tárgyalja a kampányfinanszírozás átláthatóságának hiányosságait, és a Transparency International javaslata szerint nyilvános kampányszámla vezetése lenne szükséges, ami összhangban áll az állami szerződések nyilvánosságának növelésével.
A Transparency International Magyarország korábban megfogalmazott javaslata szerint jó lenne, ha a jelöltek mellett a pártoknak is nyilvános kampányszámlát kellene vezetniük a Magyar Államkincstárnál.
A cikk Balásy Gyula cégeinek nehézségeiről szól, amelyek felszámolás veszélyével néznek szembe, és az állam nem kívánja átvenni ezeket a cégeket, annak ellenére, hogy jelentős szakmai tudással és eszközökkel rendelkeznek. A helyzet több száz munkavállalót érint, akik bérfizetésükben is problémákkal szembesülnek.
A Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával kapcsolatos vállalás nem jelenik meg a cikkben, így nem értékelhető.
A cikk Magyar Péter politikai helyzetét elemzi, kiemelve, hogy bár kétharmados többséggel rendelkezik, koalíciója törékeny, és politikai harcot folytat, többek között állami vezetők távozását sürgetve.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések átláthatóságát.
A cikk Orbán Viktor egy megnyilvánulását ismerteti, amelyben a nemzeti hitvallás helyéről és tartalmáról beszél, valamint megemlíti a Tisza nevet is.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések online elérhetőségét.
Orbán Viktor megtalálta a nemzeti hitvallás legjobb helyét + videó
Na, innen szedje le a Tisza! – írta a volt miniszterelnök, és hozzátette: – Mi büszkék vagyunk a nemzeti hitvallás minden sorára!
A cikk arról számol be, hogy Orbán Viktor tiltakozott a Tisza Pért Nemzeti Hitvallás levételére vonatkozó döntés ellen, amely szerint a középületekben már nem kötelező a Nemzeti Hitvallás kifüggesztése, sőt el kell távolítani azt.
A cikk a Nemzeti Hitvallás levételéről szól, ami nem kapcsolódik közvetlenül az állami szerződések nyilvánosságához, így nem lehet egyértelműen kapcsolni az ígéret teljesüléséhez vagy megszegéséhez.
Mint arról korábban beszámoltunk, a kormány szerdán döntött arról, hogy a középületekben eddig kötelezően megjelenő Nemzeti Hitvallást már nem kötelező kifüggeszteni, sőt csütörtöktől „gondoskodni kell annak levételéről”.
A cikk a Tisza Párt 2026-os országgyűlési választási kampányának pénzügyi beszámolóját ismerteti, amely szerint a párt több mint 2,4 milliárd forintot használt fel kampányra, állami és egyéb forrásokból.
A cikk nem tartalmaz információt a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságáról vagy annak megvalósulásáról.
A választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegéről, forrásáról és felhasználásának módjáról szóló beszámoló alapján a Tisza 2 434 033 739 forint forrással rendelkezett.
A cikk a TISZA Párt kampányfinanszírozásáról számol be, részletezve az állami és egyéb forrásokból származó támogatásokat, de nem tartalmaz információt a TISZA Párt által tett konkrét ígéretek teljesüléséről.
A cikk nem foglalkozik a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával vagy szerződések átláthatóságával.
A beszámolók szerint a TISZA Párt 1,029 milliárd forint állami költségvetési kampánytámogatásban részesült.
A cikkben Magyar Péter részletesen beszél a vagyonadó bevezetéséről, annak tervezett időpontjáról, a vagyonadó alapjáról és a kapcsolódó jogszabályokról. Emellett szó esik a vagyonvisszaszerzési hivatalról és a kekva alapítványok vagyonának visszavételéről az államhoz. A babaváró támogatás moratóriumának meghosszabbítása és a kapcsolódó kamatkezelési kérdések is előkerülnek.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések online elérhetőségét.
A cikk beszámol Magyar Péter miniszterelnök döntéseiről, amelyek között szerepel az uniós források felhasználásával kapcsolatos fontos döntés is, továbbá a mohácsi Duna-híd túlárazott építésének ügye, valamint a babaváró támogatások és diákhitelek kamatstopja. A kormányülésen több gazdasági és közlekedési témát tárgyaltak, és intézkedéseket hoztak.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések átláthatóságát.
A cikk a Tisza programhoz kapcsolódóan tárgyalja a magántőkealapok átláthatóságának hiányosságait, különösen a közpénzek magánkezekbe való áramlását és a tényleges tulajdonosok nyilvántartásának korlátozott nyilvánosságát. Kiemeli, hogy a kormány jogszabályjavaslatot nyújtott be az uniós pénzek megszerzése érdekében, de a nyilvánosságot továbbra is szűk körre korlátozták.
A cikk szerint a tényleges tulajdonosi nyilvántartás nyilvánosságát brutálisan korlátozták, ami ellentétes a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára vonatkozó ígérettel.
A nyilvánosságát azonban brutálisan – és az uniós szabályokat sértve – egy nagyon szűk körre korlátozta.
Győr polgármestere nyilvánosan felszólította Magyar Pétert, hogy tárgyaljon a szolidaritási hozzájárulásról, miközben a Fideszt hibáztatja. A polgármester korábban a Tisza mellett állt, és Magyar Péterrel is volt munkakapcsolata.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések online elérhetőségét.
A cikk Balatincz Péter, a TISZA Párt képviselőjének első parlamenti felszólalásáról és egy vitájáról számol be, amelyben a képviselő az állami egészségügyben végzett munkáját védi Takács Péter kritikájával szemben.
A cikk nem foglalkozik az állami szerződések nyilvánosságával vagy átláthatóságával.
A cikk bemutatja a kormány által benyújtott törvénycsomagot, amely az uniós források felszabadításához szükséges szupermérföldkövek teljesítését célozza. A javaslat megerősíti az Integritás Hatóság jogköreit, szigorítja a vagyonnyilatkozati kötelezettségeket, és rendezi a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) helyzetét, amelyek többségében megszüntetésre kerülnek, miközben az egyetemi autonómiát helyreállítanák.
A cikk említi a nyilvánosság erősítését és adatközlési kötelezettségeket, de nem konkrétan a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságáról szóló vállalást.
Jelentősen bővíti a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén közzétételre kötelezett szervek és a közzéteendő adatok körét is, biztosítva a megfelelő nyilvánosságot.
A cikk arról számol be, hogy Magyar Péter miniszterelnök megszegte egy korábbi választási ígéretét, amely a Tisza Párthoz kapcsolódik, és az állami támogatások összegének nyilvánosságra hozatala helyett az ígéret feledésbe merült.
A cikk szerint Magyar Péter nem tartotta be a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos ígéretet, ami a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára vonatkozik.
Miután kiderült, mennyi pénz jár a Tisza Pártnak állami támogatásként, feledésbe merült a miniszterelnök korábbi ígérete.
A cikk a KEHI elnökének kirúgásáról szól, amelyet a Fidesz szerint Magyar Péter bosszúból tett, mert a KEHI vizsgálatot folytatott Magyar Péter ügyeivel kapcsolatban a Diákhitel Központ élén. A vizsgálat túlárazott szerződéseket és közpénzszórást tárt fel, de a kirúgás miatt a Fidesz a jogállamiság és alkotmányosság megsértését említi.
A cikkben szerepelnek túlárazott szerződések és közpénzszórás vádjai, de nincs konkrét utalás arra, hogy a Nemzeti Szerződéstár nyilvánossága megvalósult vagy nem.
Magyar Péter a Diákhitel Központ vezetőjeként rendszeresen túlárazott, felesleges kommunikációs és tanácsadói szerződéseket írt alá, sok esetben a saját ismerőseivel.
A cikk a Fidesz álláspontját ismerteti Magyar Péter és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnökének kirúgása kapcsán, amelyet a Fidesz politikai bosszúnak tart. A Kehi 2021-es vizsgálata szerint Magyar Péter alatt túlárazott szerződések születtek a Diákhitel Központnál, és a vizsgálat politikai nyomásgyakorlásként értelmezhető. A Kehi elnökét június 9-én felmentették, és pályázatot írtak ki az elnöki posztra.
A cikkben említett túlárazott szerződések és vizsgálatok utalhatnak az átláthatóság hiányára, de nem tartalmaz konkrét információt a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságáról vagy annak betartásáról.
A Kehi 2021-ben vizsgálatot indított Magyar Péter ügyleteivel kapcsolatban, és a Fidesz szerint kiderült, hogy Magyar Péter a Diákhitel Központ vezetőjeként rendszeresen túlárazott, felesleges kommunikációs és tanácsadói szerződéseket írt alá, sok esetben a saját ismerőseivel.
A cikk a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökének kirúgásáról szól, amelyet a Fidesz politikai tisztogatásként értékel, és összefüggésbe hoz Magyar Péter Diákhitel Központnál végzett tevékenységével, különösen a túlárazott szerződésekkel.
A cikk szerint Magyar Péter túlárazott szerződéseket kötött, ami ellentétes az átláthatóságot célzó ígérettel a Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságával kapcsolatban.
Magyar Péter a Diákhitel Központ vezetőjeként rendszeresen túlárazott, felesleges kommunikációs és tanácsadói szerződéseket írt alá, sok esetben a saját ismerőseivel
A cikk a Magyar Péter vezette Tisza Párt és Sulyok Tamás közt kialakult alkotmányos konfliktusról szól, amelyben a Tisza-kormány az alaptörvény módosításával kívánja eltávolítani Sulyok Tamást a köztársasági elnöki posztról, miután az nem volt hajlandó lemondani. A vita jelentős közvélemény- és internetes érdeklődést váltott ki.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések átláthatóságát.
Magyar Péter miniszterelnök felmentette a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökét, amely hivatal a közpénzek felhasználását ellenőrzi. A cikk részletezi a KEHI és a Diákhitel Központ közötti vizsgálatokat, valamint a kapcsolódó kritikákat és vádakat, amelyek a közpénzek átláthatóságával és a korrupcióval kapcsolatosak.
A cikk a közpénzek felhasználásának ellenőrzéséről szól, de nem tartalmaz konkrét információt arról, hogy a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát bevezették vagy betartották volna.
A KEHI még 2021-ben indított vizsgálatot a Magyar Péter által vezetett Diákhitel Központ ellen... Az Átlátszó 2024 októberében bemutatott egy 2021-es KEHi-jelentést, amiben a vizsgálók megállapították, hogy a Diákhitel Központ az évi 1 milliárdos anyagi ráfordításainak közel felét hirdetés- és reklámköltségekre, illetve tanácsadásra költötte el.
A cikk Magyar Péter vagyonnyilatkozatáról és a kormány által tervezett átláthatósági és korrupcióellenes törvénycsomagról szól, amely szigorítaná a vagyonnyilatkozati szabályokat és az Integritás Hatóság ellenőrzési jogkörét bővítené.
A cikk szerint a törvénycsomag jelentősen szigorítaná a vagyonnyilatkozati szabályokat és az Integritás Hatóság ellenőrzési jogkörét, ami a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságához hasonló átláthatósági intézkedés lehet.
Az új kormány a tervek szerint kedden nyújtja be az Országgyűlésnek az uniós pénzek hazahozatalához szükséges átláthatósági és korrupcióellenes törvénycsomagot, amely jelentősen szigorítaná a vagyonnyilatkozati szabályokat is.
A cikk a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vezetőjének felmentéséről szól, és említi Magyar Pétert, valamint a KEHI 2021-es vizsgálatát a Diákhitel Központnál, amely politikai nyomásgyakorlásként lett értékelve. A vizsgálat több szerződést túlárazottnak és gyanúsnak minősített, de nem lett következménye.
A cikk említi a KEHI vizsgálatát és túlárazott szerződéseket, ami a szerződések átláthatóságával kapcsolatos, de nem utal arra, hogy a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát bevezették vagy előrelépés történt.
A hivatal 2021-es jelentése túlárazottnak és gyanúsnak minősített több olyan szerződést is, amelyet Magyar Péter hivatali ideje alatt kötöttek.
A cikk bemutatja Magyar Péter kormánybiztos tanácsadóinak hátterét, különösen Zanin Éva és Solymosi Máté szerepét, akik kapcsolatban állnak a Tisza Párttal és különböző civil szervezetekkel, valamint politikai és társadalmi tevékenységekkel.
A cikk nem foglalkozik a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával vagy szerződés átláthatósággal.
A cikk Tényi István közérdekű bejelentéséről szól, amelyben a migrációs paktum miatt Magyar Péter miniszterelnökhöz fordult, és az uniós paktum elutasítását kéri, hangsúlyozva Magyarország szuverenitását a migrációs kérdésekben.
A migrációs paktumról szóló cikk nem említi az állami szerződések nyilvánosságát vagy a Nemzeti Szerződéstárat, így nem kapcsolható ehhez az ígérethez.
A cikk a Tisza-kormány megalakulása utáni első hónapok törvényalkotási tevékenységét elemzi, különös tekintettel a korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomag benyújtására, amely az uniós források lehívásához szükséges. Kitér a társadalmi egyeztetés hiányára, valamint a végrehajtási reform sürgősségére és annak hatásaira.
Bár a cikk említi az átláthatósági intézkedéseket, nem részletezi, hogy a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára vonatkozó ígéret teljesül-e vagy sem.
A csomag eleme a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, a kekvák jogi helyzetének rendezése, az Integritás Hatóság jogkörbővítése, a vagyonnyilatkozati szabályok szigorítása, és a magántőkealapok tulajdonosainak nyilvánossá tétele.
A cikk arról számol be, hogy az Országgyűlés a Tisza Párt kezdeményezésére a képviselői tiszteletdíjak jelentős, 40%-os csökkentéséről, valamint a devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szavaz. Emellett vizsgálóbizottságokat választanak, köztük gyermekvédelemmel kapcsolatos témában is, de a gyermekvédelmi béremelésről nincs szó.
Nem szerepel információ a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságáról a cikkben.
A cikk a Sándor-palotánál tartandó szimpátiatüntetésről szól, amelyen Magyar Péter követelte Sulyok Tamás lemondását, amit az államfő nem teljesített, ezért a miniszterelnök alaptörvény-módosítást tervez a köztársasági elnök eltávolítására.
A cikk nem foglalkozik a Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságával vagy annak megvalósulásával.
A cikk arról számol be, hogy a Tisza-frakció az új kormány megalakulása óta képviselői indítványként nyújt be törvényjavaslatokat, amelyek nem előzik meg társadalmi egyeztetések. Ez ellentmond a Tisza Párt programjában szereplő széles körű társadalmi egyeztetések vállalásának. A kormányzat még nem nyújtott be törvényjavaslatot, és a társadalmi egyeztetés hiánya továbbra is fennáll, ami a jogalkotás átláthatóságát és minőségét rontja.
A cikk nem említi konkrétan a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy annak megvalósulását.
A cikk a Tisza-kormány és Magyar Péter terveiről számol be, amelyek az önkormányzatok működését és a polgármesterek helyzetét érintik, például illetménycsökkentés és cikluskorlát bevezetése. Ezek a tervek jelentős változásokat hozhatnak a helyi önkormányzatok működésében és a demokratikus választási folyamatban.
A cikk nem tárgyalja a Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságát vagy átláthatósági intézkedéseket.
A cikk arról számol be, hogy Oroszország ajánlatot küldött Magyarországnak a Paks II. atomerőmű projekt auditálására és a további konzultációkra, miközben Moszkva kész a párbeszédre az új magyar kormánnyal, amelyet Magyar Péter vezet.
Nem szerepel információ a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságáról vagy szerződések online elérhetőségéről.
A cikk bemutatja az Árad a Tisza Kft. pénzügyi beszámolóját, amely Magyar Péter pártjához kötődik, és jelentős bevételről, valamint nyilvános cégadatokról számol be.
A cikk részletes pénzügyi beszámolót közöl egy Magyar Péterhez kötődő cégről, ami a transzparencia irányába mutat, így részben alátámasztja a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára vonatkozó ígéretet.
Folyamatosan kerülnek fel a cégek 2025-ös pénzügyi beszámolói az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó felületre. A napokban például elérhetővé vált az érdemi tevékenységet csak tavaly óta végző, Magyar Péter pártjához kötődő Árad a TISZA Kft. dokumentációja is.
A cikk Magyar Péter ukrán kisebbségi jogi megállapodásáról szól, amely a kárpátaljai magyar közösség számára erősebb intézményi és területi garanciákat ígér. A megállapodás a korábbi 11 pontos javaslatra épül, amelyet még Szijjártó Péter adott át, de most a Tisza-kormányzat más céllal használja fel, mint a korábbi kormány. A megállapodás részletei még nem nyilvánosak, de előrelépést jelenthetnek a nyelvhasználat, oktatás és kulturális jogok terén.
A cikk nem foglalkozik a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával, ezért nem kapcsolható ehhez az ígérethez.
A cikk arról számol be, hogy Magyar Péter szerint áttörést értek el a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak érvényesítésében Ukrajnával folytatott tárgyalásokon. A megállapodás részletei között szerepel a magyar nyelvű érettségi időkorlát nélküli biztosítása, a nemzeti kisebbségi oktatási intézmények jogi státuszának rendezése, valamint a kétnyelvű táblák és nemzeti szimbólumok automatikus érvényesítése a magyar lakosság arányától függően. A cikk nem említi konkrétan a megadott igereteket, de a tárgyalt témák az oktatási és kisebbségi jogok területén vannak.
A cikk nem tárgyalja a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát.
A cikk bemutatja a Tisza Párt és Magyar Péter pénzügyi hátterét, részletezve a párt támogatói között szereplő baloldali politikusokat, üzletembereket és aktivistákat, valamint a párt jelentős bevételeit és kiadásait.
A cikk a Tisza Párt finanszírozásáról szól, de nem tartalmaz információt a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságáról vagy szerződések online elérhetőségéről.
Nyilvánosságra került a kormánypárt támogatói listája, amelyből pontosan látszik, kik finanszírozták Magyar Péter politikai projektjét.
A cikk arról számol be, hogy Holló Gábor, a Hírkereső tulajdonosa, jelentős anyagi támogatást nyújtott a Tisza Pártnak, és saját online felületein politikai célok mentén módosította a hírek láthatóságát, ezzel befolyásolva a politikai folyamatokat.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságának kérdését vagy annak megvalósulását.
Magyar Péter miniszterelnök beszédet mondott a trianoni békeszerződés nemzeti emléknapján, hangsúlyozva a nemzeti összetartozást, a kisebbségek nyelvhasználati jogainak javítását Ukrajnával, valamint a V4-ek bővítésének szándékát.
A cikk nem szól a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságáról vagy szerződések online elérhetőségéről.
A cikk Magyar Péter miniszterelnök és Friedrich Merz német kancellár találkozójáról szól, ahol több európai és biztonságpolitikai kérdést tárgyaltak. Magyar Péter a sajtótájékoztatón az új magyar kormány konstruktív együttműködését hangsúlyozta az Európai Unióval szemben, míg Rétvári Bence kritikusan nyilatkozott a nemzeti szuverenitás feladásáról.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések átláthatóságát.
Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti összetartozás napján üzent, kiemelve a határon túli magyarság jogainak visszanyerését, különösen a kárpátaljai magyarok nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogait.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy szerződéselérhetőséget.
A cikk Magyar Péter és a Tisza Párt politikai helyzetét elemzi, különös tekintettel Sulyok Tamás köztársasági elnökkel kapcsolatos kormányzati törekvésekre és azok politikai, jogi következményeire. Kitér a politikai struktúrák megújulására, a kormányzati offenzíva hatásaira, valamint a parlamenti bizottságok összetételére és működésére.
A cikk nem tárgyalja az állami szerződések nyilvánosságát vagy a Nemzeti Szerződéstár működését, ezért nem értékelhető a vállalás teljesülése.
Az orosz külügyi szóvivő és más orosz vezetők jelezték, hogy készek pragmatikus együttműködésre Magyar Péter miniszterelnök kabinetjével, különösen a Paks II projekt kapcsán.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár vagy szerződések nyilvánosságát.
A cikkben Holló Gábor, a Hírkereső tulajdonosa elismeri, hogy a háttérből támogatta a Tisza választási kampányát, és részletezi a kampány során tapasztalt félelmeit és nehézségeit. A cikk nem tartalmaz konkrét információkat a TISZA-program egészségügyi vagy átláthatósági ígéreteinek teljesüléséről.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságát vagy az állami szerződések átláthatóságát.
A cikk az orosz külügyi szóvivő nyilatkozatát ismerteti, amelyben Oroszország készséget mutat a pragmatikus kapcsolatok kiépítésére Magyar Péter miniszterelnök kabinetjével az áprilisi választások után.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések átláthatóságát.
A cikkben Oroszország készségét fejezi ki az új magyar kormánnyal való együttműködésre, amely Magyar Péter miniszterelnök kabinetjével alakult meg az áprilisi választások után. A kapcsolatok fejlesztését pragmatizmus és kölcsönös érdekek figyelembevétele mellett tervezik, és szó esik a Paks II projektről is.
Nem szerepel a cikkben utalás a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára vagy szerződések online elérhetőségére.
A cikk arról számol be, hogy Forsthoffer Ágnes, a Tisza Párt alelnöke vállalkozása, egy balatonfüredi szálloda forgalma növekedett 2025-ben, miközben az adózott eredmény csökkent. A cikk említi, hogy politikai nyomásgyakorlás is érhette Forsthoffert, például egy állami rendezvény lemondása miatt.
Nem szerepel információ az állami vagy magántulajdon-átruházási szerződések nyilvánosságáról.
A cikk Magyar Péter polgármesteri fizetéscsökkentésre vonatkozó javaslatáról szól, amelyet Karácsony Gergely és mások kritikával illetnek. A javaslat konkrét részletei még nem ismertek, és a vita inkább a polgármesterek fizetésének csökkentésére, valamint cikluskorlátozásra fókuszál.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy annak megvalósulását, csak Magyar Péter fizetéscsökkentési javaslatáról szól.
A cikk a Fidesz kritikáját tartalmazza Magyar Péter berlini sajtótájékoztatójával kapcsolatban, amelyben a miniszterelnök a köztársasági elnök elleni támadást folytatott. A Fidesz felszólítja Magyar Pétert, hogy tartózkodjon a további hasonló megnyilvánulásoktól, és ne folytassa diplomáciai kritikáit külföldön.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések átláthatóságát, így nem értékelhető az ígéret teljesülése.
A cikk Magyar Péter berlini nyilatkozatáról és a Fidesz reakciójáról szól, amelyben a miniszterelnök kormányzását bírálja, és a Fidesz ezt szégyennek nevezi. A cikk nem tartalmaz konkrét információt a TISZA párt ígéreteinek teljesüléséről.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy szerződés átláthatóságot.
A cikk Gulyás Gergely nyilatkozatát tartalmazza, amelyben bírálja az új kormány és Magyar Péter miniszterelnök köztársasági elnökhöz való viszonyulását, különösen az Alaptörvény módosítására irányuló terveket, amelyek a köztársasági elnök előzetes leváltását célozzák.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések átláthatóságát, ezért nem kapcsolható az ígéret teljesüléséhez.
A cikk Gulyás Gergely nyilatkozatát tartalmazza a Tisza Párt által tervezett alkotmánymódosításról, amely a köztársasági elnök leváltását célozza. Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője közölte, hogy ha Sulyok Tamás nem mond le, akkor módosítani fogják az alaptörvényt, hogy eltávolítsák őt. Gulyás ezt a lépést alkotmányos visszaélésnek tartja, amely aláássa az állam méltóságát és a köztársasági elnöki intézményt.
A cikk nem foglalkozik a Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságával vagy átláthatósági intézkedésekkel.
A cikk a Tisza Párt és Magyar Péter által tervezett alkotmánymódosításról szól, amely a köztársasági elnök leváltására irányul. Gulyás Gergely a Fidesz részéről ezt a lépést alkotmányos visszaélésnek tartja, és a kormány felhatalmazásának rossz használatának minősíti.
A cikk nem foglalkozik a Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságával vagy átláthatósági intézkedésekkel.
A cikk a köztársasági elnök, Sulyok Tamás hivatalban maradásáról szól, aki nem hajlandó lemondani a Tisza Párt vezetője, Magyar Péter ultimátuma ellenére. A Fidesz és a miniszterelnök is kiáll Sulyok mellett, és a helyzetet diktatórikusnak nevezik.
A cikk nem említi az állami vagy magántulajdon-átruházási szerződések nyilvánosságát vagy a Nemzeti Szerződéstárat.
A cikk Magyar Péter miniszterelnök és Sulyok Tamás köztársasági elnök közötti politikai konfliktusról szól, különösen Sulyok Tamás lemondásának kérdéséről és a miniszterelnök erre adott reakciójáról.
A cikk nem foglalkozik a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával vagy az állami szerződések átláthatóságával.
A cikk Magyar Péter miniszterelnök nyilatkozatait tartalmazza az uniós források lehívásáról és felhasználásáról, kiemelve a brüsszeli megállapodás sikerét, a helyreállítási alap forrásainak feloldását, valamint a kormány szándékát a források hatékony és korrupciómentes felhasználására. A nyugdíjreform és megszorítások elutasítása is szerepel a cikkben.
Bár a cikk említi az átláthatóságot és korrupció visszaszorítását, nem tartalmaz konkrét utalást a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára vonatkozóan.
a legfontosabb kérdések a jogállamiság, az Integritás Hatóság, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, az átláthatóság, az összeférhetetlenség és a szupermérföldkövek körül forogtak
A megyei jogú városok polgármesterei Magyar Péter miniszterelnökhöz fordultak, kérve a szolidaritási adó mérséklését és az önkormányzatokkal való érdemi egyeztetést a hatásköri reformokról. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az elmúlt években az önkormányzatok jogköreit és bevételeit jelentősen csökkentette a kormány, ami fenntarthatatlanná tette a helyi közszolgáltatások működtetését.
A cikkben a polgármesterek átláthatóságot és érdemi párbeszédet kérnek, ami összhangban van a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával, az átláthatóság növelésével.
„Azért fordulunk most Önhöz az új költségvetés előkészítése előtt, mert a Tisza Párt átláthatóságot és érdemi párbeszédet ígérve kijelentette, hogy szakít ezzel a gyakorlattal”
A cikk Magyar Péter miniszterelnök és Sulyok Tamás köztársasági elnök közötti politikai konfliktusról szól, amelyben Magyar Péter felszólítja az államfőt és más állami tisztviselőket, hogy mondjanak le posztjukról május 31-ig, különben a kormány jogi eszközökkel távolítja el őket.
A Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságával kapcsolatos ígéret nem jelenik meg a cikkben, így nem értékelhető annak teljesülése.
A cikkben több magyar nagyváros polgármestere fordult Magyar Péter miniszterelnökhöz, kérve a szolidaritási adó mérséklését és a városok finanszírozásának kiszámíthatóbbá tételét. A városvezetők hangsúlyozzák, hogy az elmúlt években az állami elvonások jelentősen megnehezítették az önkormányzatok működését és fejlesztéseit, és az új kormánytól átláthatóságot és párbeszédet várnak ezen a téren.
A cikk a városok finanszírozásáról és átláthatóságról szól, de nem említi konkrétan a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy annak teljesülését.
Az Ön kormánya vizsgálja felül és mérsékelje a szolidaritási adót, hogy a városok kiszámítható, a feladataikhoz igazodó finanszírozást kapjanak... a Tisza Párt átláthatóságot és érdemi párbeszédet ígérve kijelentette, hogy szakít ezzel a gyakorlattal
Tíz megyei jogú város nem fideszes polgármesterei közös nyilatkozatban fordultak Magyar Péterhez és a Tisza-kormányhoz, kérve az önkormányzatok forrásainak és jogköreinek visszaadását, valamint a szolidaritási adó mérséklését és kiszámítható finanszírozást a közszolgáltatásokhoz. A levélben hangsúlyozzák az érdemi párbeszéd és átláthatóság szükségességét, amelyet a Tisza Párt ígért.
A cikkben a polgármesterek átláthatóságot és érdemi párbeszédet kérnek, de nem utalnak konkrétan a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára.
a Tisza Párt átláthatóságot és érdemi párbeszédet ígérve kijelentette, hogy szakít ezzel a gyakorlattal
Magyar Péter Brüsszelben tárgyal Ursula von der Leyennel az uniós források felszabadításáról és a jogállamisági feltételek teljesítéséről. A kormány több előfeltételt és reformot vállalt, de a haladás lassú, és további egyeztetések szükségesek a megállapodás véglegesítéséhez.
A cikk említi a vagyonnyilatkozati rendszer megerősítését és az Integritás Hatóság jogköreinek kiterjesztését, de nem egyértelmű, hogy a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára vonatkozik-e.
Ilyenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, majd a vagyonnyilatkozati rendszer megerősítését és az Integritás Hatóság jogköreinek kiterjesztését is felsorolta
A cikk a Tisza Párt új frakcióvezetőjének felszólalását és a fővárosi közgyűlés helyzetét mutatja be, kiemelve az önkormányzatiság helyreállításának szükségességét, a Fidesz korábbi kormányzati elvonásainak kritikáját, valamint a lakhatási válság és a városfejlesztés kérdéseit.
A Tisza Párt új frakcióvezetője átlátható, modern, európai működést szorgalmazott, ami összhangban áll a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával, bár konkrét megvalósításról nincs szó.
"Orbán Árpád átlátható, modern, európai működést szorgalmazott, „a kifogások elfogytak”, az áldozatszerepből ki kell lépni."
A cikk a Vas vármegyei településen az azbeszttartalmú kőzúzalék miatt kialakult turisztikai visszaesésről és a helyi vállalkozók által a Tisza-kormányhoz intézett támogatási kérésekről szól, amelyek között adóelengedések, bértámogatások és marketingprogram szerepelnek. Az ügyben a térség országgyűlési képviselője is írásbeli kérdést nyújtott be a kormányhoz.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár vagy szerződések nyilvánosságát, így nem kapcsolható ehhez az ígérethez.
A cikk szerint az új magyar kormány hozzáállásának köszönhetően Ukrajna júniusban megkezdheti az EU-csatlakozási tárgyalásokat, ami korábban a korábbi magyar kormány vétója miatt nem volt lehetséges.
A cikk nem foglalkozik az állami vagy magántulajdon-átruházási szerződések nyilvánosságával, így nem kapcsolható ehhez az ígérethez.
A cikk a Tisza-kormány kormányszóvivőinek helyettes államtitkári kinevezését elemzi, kiemelve, hogy a kinevezések jogi szempontból problémásak, és a kormány vezetői kevéssé ismerik a közjogi szabályokat. Magyar Péter neve is felmerül a szóvivők között, akik fizetés nélküli társadalmi munkában végezték feladataikat, majd helyettes államtitkárrá nevezték ki őket.
Nem szerepel a cikkben semmilyen utalás a Nemzeti Szerződéstárra vagy szerződések nyilvánosságára, így nem kapcsolható ehhez az ígérethez.
A cikk a budapesti Puskás Arénában megrendezett Bajnokok Ligája-döntőről szól, amelyen Magyar Péter és Orbán Viktor is várhatóan VIP-vendégként lesz jelen. A cikk nem tartalmaz konkrét információt a megadott igeretek teljesüléséről, de a Magyar Péter említése és a TISZA párthoz való esetleges kapcsolódás miatt relevánsnak tekinthető.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy szerződésnyilvánosságot.
A Tisza Párt törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlési képviselők fizetésének és juttatásainak jelentős csökkentésére, amely a politikusok díjazását a gazdasági realitásokhoz igazítaná, és növelné a közpénzek átláthatóságát.
A javaslat megtiltaná, hogy a képviselők és frakciók a fel nem használt parlamenti támogatásaikat közvetlenül a pártjaiknak utalják át, ami növeli a közpénzek felhasználásának átláthatóságát, összhangban a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával.
Az Országgyűlés által esetlegesen már júliustól életbe léptethető módosítás emellett megtiltaná, hogy a képviselők és frakciók a fel nem használt parlamenti támogatásaikat közvetlenül a pártjaiknak utalják át, véget vetve a Magyar Péter által is többször kritizált gyakorlatnak, és növelve a közpénzek felhasználásának átláthatóságát.
A Tisza Párt jelentős csökkentést javasol az országgyűlési képviselők fizetésében és juttatásaiban, valamint a parlamenti frakciók állami támogatásában. A javaslat szerint az alaptiszteletdíj több mint 800 ezer forinttal csökkenne, és szűkítenék a lakhatási, irodabérleti és munkatársi kereteket. Megszüntetnék a fel nem használt források pártcélokra történő átirányítását is. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a képviselőknek példát kell mutatniuk a költségek csökkentésével.
A javaslat megszüntetné a fel nem használt támogatások pártcélokra történő átirányítását, ami átláthatóságot növelő lépés, így részben kapcsolódik a Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságához.
A módosítás megszüntetné azt a 2022-ben bevezetett jogi kiskaput, amely lehetővé tette, hogy a képviselők és a frakciók a fel nem használt támogatásaikat átutalják a pártjuknak. A Tisza Párt szerint ez a gyakorlat átláthatatlan volt, mivel a parlamenti működésre szánt közpénzeket közvetlen pártpolitikai célokra irányította át.
A cikk Magyar Péter politikai tevékenységéről és kinevezésekről szól, különösen a 2006-os eseményekhez és a rendőri vezetéshez való viszonyáról. A szöveg nem tartalmaz konkrét utalást a TISZA-program egészségügyi vagy átláthatósági ígéreteinek teljesülésére.
A cikk nem foglalkozik az állami vagy magántulajdon-átruházási szerződések nyilvánosságával, így nem értékelhető az ígéret teljesülése.
A cikk arról számol be, hogy a Fidesz szakpolitikai vitákat tervez a Tisza-kormány államtitkáraival Tusnádfürdőn, de Magyar Péter és Orbán Viktor között nyilvános vita nem jött létre, és a Fidesz korábban nem tett eleget a saját szakpolitikai vita felvetésének. Az idei rendezvény hangulata és a viták tényleges megtartása bizonytalan.
Nem szerepel a cikkben információ a Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságáról vagy annak megvalósulásáról.
A cikk a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének véleményét ismerteti Magyar Péter miniszterelnök polgármesteri illetmények csökkentésére vonatkozó bejelentéséről, amelyet átgondolatlannak tartanak, mert az további bérfeszültségeket okozhat az önkormányzatoknál.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságát vagy szerződések átláthatóságát, így nem kapcsolható ehhez az ígérethez.
A cikk a TISZA párt által benyújtott Alaptörvény-módosításról szól, amely többek között a miniszterelnöki mandátum 8 évre történő korlátozását, a rendeleti kormányzás megszüntetését, a KEKVÁ-k felszámolását és a demokratikus jogállam helyreállítását célozza. A vita során a Fidesz erősen ellenzi a javaslatokat, és a miniszterelnök is aktívan kommentálja az ülést. A TISZA képviselői hangsúlyozzák, hogy a módosítások a demokratikus kontroll megerősítését és a közvagyon védelmét szolgálják.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések átláthatóságát, így nincs elegendő bizonyíték a vállalás teljesülésére vagy elutasítására.
A cikk a parlamentben elfogadott javaslatról szól, amely a devizahiteles szerződések jogkövetkezményeinek felülvizsgálatát és a folyamatban lévő végrehajtási eljárások felfüggesztését célozza. A Tisza Párt javaslatát a Fidesz is támogatja, és a politikusok különböző nézőpontokból értékelik a devizahitelesek helyzetét és a korábbi kormányzati intézkedéseket.
A Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságával kapcsolatos ígéret nem szerepel a cikkben, így nem értékelhető.
A cikk a parlamenti vitákról szól, ahol Magyar Péter és a TISZA frakció több témában is felszólalt, többek között az állami vagyon megtartásáról, a koncessziós szerződések átláthatóságáról és a Nemzeti Büntetőbíróság ügyéről. A kormány és a TISZA frakció közötti nézeteltérések is megjelennek, különösen az alkotmánymódosítások és az állami vagyonkezelés kapcsán.
A cikkben Molnár Zoltán a TISZA frakció nevében a koncessziós szerződések teljes körű auditját és nyilvánosságra hozatalát kéri, ami összhangban van a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára vonatkozó ígérettel.
Molnár Zoltán arra kérte a Tisza-frakció nevében a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje el a teljes körű koncessziós auditot. Mint vélekedett, minden koncessziós szerződést, azok mellékletét és háttértanulmányait is nyilvánosságra kell hozni.
A cikkben Magyar Péter a kormány nevében reagál képviselői felszólalásokra, többek között az uniós források hazahozataláról, az állami vagyon kezeléséről és a korrupció elleni intézkedésekről beszél. Kiemeli, hogy nem tervezik értékesíteni a Mol és MVM tulajdonrészt, és az uniós források lehívásán dolgoznak. Emellett a koncessziós szerződések felülvizsgálatát is támogatja.
Molnár Zoltán kérte a koncessziós szerződések nyilvánosságra hozatalát, Magyar Péter pedig azt mondta, értik a feladatot és teljesíteni fogják, ami utalhat a szerződések átláthatóságának javítására.
Molnár Zoltán arról beszélt, hogy felül kell vizsgálni a 30-35 évre szóló titkosított koncessziós szerződéseket... Magyar erre egy mondatban válaszolt: értik a feladatot és teljesíteni fogják.
A cikk a Tisza-kormány kezdeti intézkedéseit ismerteti, amelyek között szerepel a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése, a devizahiteles kilakoltatások felfüggesztése, az uniós források hazahozatala, valamint a Nemzeti Szuverenitási Hivatal megszüntetése. Magyar Péter említi a minisztériumoknál talált fedezetlen szerződéseket és a költségvetési megtakarításokat is.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések online elérhetőségét.
A cikkben Magyar Péter miniszterelnök a parlamenti ülésen megerősítette, hogy a stratégiai ágazatok állami tulajdonban maradnak, és nem tervezik az állami tulajdonrészek értékesítését a Molban és az MVM-ben. A lakossági és vállalkozói energiaárakról adott válasz azonban nem tartalmaz konkrét intézkedéseket, inkább a korábbi kormányt kritizálta.
A cikk szerint Magyar Péter megerősítette, hogy a stratégiai vagyonnak állami kézben kell maradnia, és nem tervezik az állami tulajdonrészek értékesítését, ami összhangban van az állami vagyon átláthatóságának és megőrzésének ígéretével.
Ígérete szerint a kormány nem tervezi sem a Molban, sem az MVM-ben meglévő tulajdonrész értékesítését.
A cikk a Tisza-kormány intézkedéseiről számol be, amelyek között szerepel a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése, a devizahiteles kilakoltatások felfüggesztése, valamint az uniós források hazahozatala. Emellett a kormány költségcsökkentéseket és átláthatósági lépéseket is tervez.
A cikk nem említi konkrétan a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az online elérhetőséget.
A cikk beszámol a Tisza-kormány első intézkedéseiről, amelyek között szerepel a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése, a devizahiteles kilakoltatások felfüggesztése, valamint az uniós források hazahozatala. Emellett a kormány több költségcsökkentő és átláthatóságot növelő lépést is tervez.
A cikk említi a Nemzeti Szuverenitási Hivatal megszüntetését, de nem szól konkrétan a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságáról.
A cikk bemutatja, hogy a Tisza-kormány Magyar Péter miniszterelnök vezetésével jelentős lépéseket tesz az egészségügy átláthatóságának és minőségfejlesztésének érdekében, többek között intézményi fertőzési adatok nyilvánosságra hozatalával, betegközpontú minőségfejlesztéssel és új minőségellenőrzési hatóság létrehozásával.
A cikk részletesen beszél az egészségügyi adatok nyilvános közzétételéről és transzparenciáról, ami összhangban áll a Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságával kapcsolatos ígérettel az átláthatóság terén.
országos módszertan kidolgozását az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekre vonatkozó adatok aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményenkénti nyilvános közzététele céljából
A cikk arról számol be, hogy a kormányhatározat alapján Magyar Péter miniszterelnök megbízta a pénzügyminisztert a magántőkealapok teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatának előkészítésével, amelynek határideje június 15. Ez a lépés összefügg a NER-közeli állami vagyon visszaszerzéséről szóló ígérettel, amely a Tisza Párt kétharmados győzelme után került a közvélemény érdeklődésének középpontjába.
A magántőkealapok működésének átláthatóságát célzó felülvizsgálat és a tényleges tulajdonosi viszonyok átláthatóságának megteremtése összhangban áll az állami és meghatározott értékhatár feletti tulajdon-átruházási szerződések nyilvánosságra hozatalával.
a kormány teljes körűen és soron kívül felülvizsgálná a magántőkealapok működését, és megteremtenék a tényleges tulajdonosi viszonyok átláthatóságának feltételeit.
A cikk Magyar Péter és Gulyás Gergely közötti szóváltásról számol be, amely a 2006-os események és a rendőri túlkapások kapcsán történt. Magyar Péter a Tisza Párt elnökeként cáfolta a kormánypárti politikusok állításait Tóth Gábor felelősségéről, és hivatkozott korábbi parlamenti jegyzőkönyvekre és szavazásokra.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár vagy szerződések nyilvánosságát, ezért nem releváns ehhez az ígérethez.
Az Országgyűlés elfogadta a Tisza Párt kezdeményezésére létrejövő vizsgálóbizottságokat, amelyek az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizáció és közvagyon-vesztés ügyét vizsgálják. A bizottságok célja a közpénzek átláthatóságának és felelős kezelésének javítása, valamint a politikai és intézményi felelősség feltárása.
A vizsgálóbizottságok felállítása és működése elősegítheti az állami vagyon átláthatóbb kezelését, ami összhangban áll a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával kapcsolatos ígérettel.
A bizottság feladata megvizsgálni, hogy az MNB korábbi működésében... a közpénzek kezelése megfelelt-e a jogszerűség, az átláthatóság, a takarékosság és a felelős gazdálkodás követelményeinek.
A cikkben Magyar Péter a végrehajtói maffia ügyében tett kijelentéseket, valamint a politikai elit felelősségéről és a fideszes szavazók helyzetéről beszél. Kiemeli, hogy dolgoznak az egészségügy helyzetének javításán és a korrupció elleni fellépésen, de konkrét egészségügyi intézkedésekről vagy azok eredményeiről nem esik szó.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy annak megvalósulását.
Magyar Péter miniszterelnök az országgyűlésben beszélt több kormányzati intézkedésről, köztük a nyugdíjasok SZÉP-kártyás programjáról, az uniós források hazahozataláról, az elszámoltatásról és az állami költségek csökkentéséről. Több konkrét ígéret és intézkedés is elhangzott, amelyek a TISZA-programhoz kapcsolódnak.
A cikkben említik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetését és a Nemzeti Szuverenitási Hivatal bezárását, ami a közpénzek átláthatóságának javítására utal, összhangban a szerződések nyilvánosságával.
Megszüntetik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok jelenlegi rendszerét, valamint bezárják a Nemzeti Szuverenitási Hivatalt is
Magyar Péter a parlamentben arról beszélt, hogy a Tisza-kormány munkája a romok eltakarítására és egy működő, emberséges Magyarország építésére irányul. Kiemelte a politikai privilégiumok leépítését, a politikusok fizetésének csökkentését, a kormányfői ciklusok korlátozását, valamint az Orbán-rendszer örökségének feltárását és a visszaélések nyilvánosságra hozatalát.
A cikk hangsúlyozza a visszaélések feltárását, a teljes nyilvánosság megteremtését és az eltulajdonított forintok bemutatását, ami összhangban van a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságával.
Minden visszaélés ügyében teljes nyilvánosságot fognak teremteni, ezért kezdeményeznek öt vizsgálóbizottságot is.
A cikk Magyar Péter kabinetfőnökének kinevezéséről szól, bemutatva az új kabinetfőnök szakmai hátterét és a politikus jövőbeli céljait. A szöveg nem tartalmaz konkrét utalást a TISZA párt által vállalt ígéretek teljesítésére.
A cikk nem tárgyalja a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy szerződéskezelést.
A cikk bemutatja, hogy a Tisza Párt és Magyar Péter kezdeményezésére az Országgyűlésben több vizsgálóbizottság létrehozásáról döntenek, valamint az Alaptörvény módosítását javasolják, amely korlátozná a miniszterelnöki ciklusok számát, továbbá változtatásokat terveznek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok működésében. A javaslatok a jogállamiság és a politikai rendszer átalakítását célozzák, de jogi aggályokat is felvetnek.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések átláthatóságának javítását, ezért nem értékelhető a vállalás teljesülése.
A cikk Magyar Péter kormányzásának első napjait elemzi, különösen a rendőri erőszak és a 2006-os események kapcsán, amelyek a rendőri túlkapásokra és az állami felelősségre fókuszálnak. A cikk kritikusan viszonyul a jelenlegi rendészeti vezetéshez, amely a múltbeli eseményekhez köthető személyeket is magában foglalja.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár vagy a szerződések nyilvánosságát, így nem kapcsolható ehhez az ígérethez.
A cikk Sulyok Tamás videójáról szól, amelyben egyértelmű üzenetet küld Magyar Péternek, hogy nem hajlandó lemondani a posztjáról a miniszterelnök utasítására. A videóban drámai zene és tömeg támogatása látható, ami a harcra való készülődést szimbolizálja.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy annak megvalósulását.
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette a politikai és állami vezetők fizetésének radikális csökkentését, amely jelentős állami megtakarítást eredményez. Az intézkedés a miniszterelnöki, miniszteri, országgyűlési képviselői, polgármesteri és állami vállalati vezetői juttatásokat érinti.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságát vagy szerződések átláthatóságát, így nem lehet kapcsolni ehhez az ígérethez.
A cikkben kritika fogalmazódik meg a Tisza Párt politikájával kapcsolatban, különösen a roma szakemberek állami apparátusból való hiányára és a roma közösség képviseletének hiányosságaira fókuszálva. A cikk nem említi konkrétan a TISZA-program által vállalt ígéreteket, de a roma közösség érintettsége miatt releváns a társadalmi részvétel és képviselet szempontjából.
A cikk nem foglalkozik az állami szerződések átláthatóságával vagy a Nemzeti Szerződéstár működésével.
A cikk arról számol be, hogy a Ferencváros vezetősége kapcsolatba lépett Magyar Péterrel a klub jövőjét érintő kérdésekben, különös tekintettel a közelgő gazdasági kihívásokra és a támogatási lehetőségekre a Tisza-kormány alatt. A cikk említi a klub esetleges befektetőkeresését és a támogatások átláthatóságának növelését, de nem tartalmaz konkrét információt a TISZA-programban rögzített ígéretek teljesüléséről.
A cikk említi a támogatások átláthatóságának növelését és racionalizációt, de nem utal konkrétan a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára vagy annak alkalmazására.
Miként szakértők szerint azt is, hogy a sportköltések terén a korábbinál jóval nagyobb átláthatóságot és némi racionalizációt is zászlajára tűző Tisza-kormánytól hasonló mértékű támogatásra tehetne szert az egyesület.
A cikk a Fidesz-KDNP kormány költségvetési átláthatóságával és törvényességével kapcsolatos állításokat tartalmaz, valamint Magyar Péter miniszterelnök kritikáját az előző kormány költségvetési fedezetének hiányosságairól.
A cikk a költségvetés átláthatóságáról szól, de nem említi konkrétan a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések online elérhetőségét.
A költségvetési törvény átlátható módon és észszerű részletezettséggel tartalmazza az állami kiadásokat és bevételeket
A cikk a 2026-os költségvetés elfogadásával kapcsolatos vitát mutatja be, ahol Magyar Péter azt állítja, hogy a költségvetés fedezet nélkül lett elfogadva, míg a Fidesz ezt visszautasítja, és átláthatóságot, törvényességet hangsúlyoz.
A cikk említi az átláthatóságot a költségvetés kapcsán, de nem utal konkrétan a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára vagy szerződések online elérhetőségére.
A költségvetési törvény átlátható módon és észszerű részletezettséggel tartalmazza az állami kiadásokat és bevételeket – írták.
A cikk a Fidesz és Magyar Péter közötti vitát mutatja be a 2026-os költségvetés fedezetének kérdésében, ahol a Fidesz visszautasítja az ellenzéki állításokat a költségvetés átláthatóságával és törvényességével kapcsolatban.
A cikk a költségvetés átláthatóságáról szól, de nem említi konkrétan a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy szerződések online elérhetőségét.
A költségvetési törvény átlátható módon és észszerű részletezettséggel tartalmazza az állami kiadásokat és bevételeket – írták.
A cikk a Fidesz állításait és Magyar Péter miniszterelnök kritikáit tárgyalja a 2026-os költségvetés végrehajtásával kapcsolatban, különösen a költségvetési hiány és annak átláthatósága kapcsán.
A cikk említi az átláthatóságot a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban, de nem utal konkrétan a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára.
A költségvetési törvény átlátható módon és észszerű részletezettséggel tartalmazza az állami kiadásokat és bevételeket
A cikk a Tisza Párt és Magyar Péter politikai helyzetéről, valamint a fiatal választói bázis elvárásairól szól, kiemelve, hogy a fiatal generáció nem ad biankó csekket a kormányzatnak, és komoly elvárásokat támaszt velük szemben.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy az állami szerződések átláthatóságát.
A cikk Magyar Péter RTL-es interjújáról szól, amelyben a politikus a megszorítások előkészítéséről beszél, és a pazarló működés csökkentését ígéri. A cikk kritikusan értékeli az interjút, és megemlíti a korábbi fizetéscsökkentési próbálkozások sikertelenségét.
A cikk nem foglalkozik a Nemzeti Szerződéstár vagy a szerződések nyilvánosságával, így nem releváns ehhez az ígérethez.
A Vasutasok Szakszervezete Magyar Péter miniszterelnökhöz fordult segítségért egy MÁV-tól jogtalanul kirúgott szakszervezeti tisztségviselő ügyében, kérve az ügy átlátható kivizsgálását és a tisztségviselő munkaviszonyának visszaállítását, hangsúlyozva a közérdek védelmében történő fellépés védelmét.
A cikk nem tárgyalja a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságát vagy szerződés átláthatóságot.
A cikk bemutatja, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt több vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi, valamint Alaptörvény-módosítást javasolnak, amely korlátozná a miniszterelnöki ciklusok számát. A vizsgálóbizottságok között szerepel a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró bizottság is, és a javaslatok a parlamenti munka hatékonyságának növelését célozzák.
Bár a cikk említi vizsgálóbizottságokat, nem szerepel konkrét utalás a Nemzeti Szerződéstár kötelező nyilvánosságára vagy szerződések online elérhetővé tételére.
A cikk a Sándor-palota által közzétett hivatalos dokumentumokról szól egy kegyelmi ügyben, amelyben Magyar Péter szerepel, és a kormány nem működik együtt az iratok átadásában. A köztársasági elnök a nyilvánosság érdekében mégis közzéteszi az iratokat, és kifogásolja a kormány és a hatalmi ágak közötti kommunikáció áthelyeződését a közösségi médiába.
A Sándor-palota a közérdekű dokumentumokat nyilvánosságra hozza a kormány együttműködésének hiánya ellenére, ami a nyilvánosság és átláthatóság irányába mutat.
Erre a kivételes helyzetre tekintettel a Sándor-palota a honlapján közzéteszi a nyilvánosság számára a birtokában lévő hivatalos dokumentumokat.
A cikk Magyar Péter miniszterelnök ultimátumáról szól a köztársasági elnök felé, hogy hozza nyilvánosságra a kegyelmi dosszié önnél lévő példányát. A dokumentumok nyilvánosságra hozatala a kormány és az államfő közötti együttműködés keretében történik, és a kabinet már bemutatta a hozzáférhető dokumentumokat.
A cikk a kegyelmi dosszié nyilvánosságra hozataláról szól, ami összefügg az átláthatóság növelésével, így részben pozitív irányba mutat az állami dokumentumok nyilvánosságra hozatalának ígéretéhez.
Az államfő hivatala a miniszterelnök kezdeményezésével összhangban, a kiemelt közérdeklődésre tekintettel hivatalos megkeresés esetén átadja a rendelkezésre álló dokumentumokat a kormány képviselőjének.
A cikk a Tisza Párt által kezdeményezett parlamenti vizsgálóbizottságok felélesztéséről és megerősítéséről szól, amelyeket Magyar Péter jelentett be a 2024-es kegyelmi ügy nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban. A cél a politikai felelősségrevonás és az igazságtétel nyilvános bemutatása, valamint a vizsgálóbizottságok jogköreinek bővítése, hogy hatékonyabbak legyenek. A cikk kitér arra is, hogy a vizsgálóbizottságok nem bíróságok, így nem hozhatnak büntető jellegű döntéseket, de politikai felelősség megállapítására alkalmasak lehetnek.
A cikk nem említi a Nemzeti Szerződéstár nyilvánosságát vagy szerződések online elérhetőségét, így nem kapcsolható ehhez az ígérethez.
HozzászólásokGoogle-fiókkal tudsz hozzászólni. A kommenteknél a választott neved és egy véletlen avatar jelenik meg.